A Csorba Győző Társaság 163. hírlevele

1. A 162. hírlevél után gyorsan jelentkezem, mert jó és érdekes híreim vannak. Először Nagy Imre professzor, elnökünk, Pannon Tv-beli szereplését ajánlom figyelmükbe. Az adás tegnap délután volt, a Tv honlapján már elérhető itt. A professzor úr arról beszél, miért és hogyan lett ő “tüke”, mit jelent neki a díj, az irodalomtörténeti kutatás és az oktatás. Tervei közt említette, hogy a XX. század pécsi irodalomtörténetét is megírja három kötetben, három téma köré csoportosítva.  Időrendben a középső rész, a Várkonyi Nándor című kötet jelent meg először, melyben a Pécs “nagy öregje” köré építve a század második harmadának irodalmi életét ismerteti. A honlapon többször hírt adtam a könyvről. A tervezett első kötetben, a múlt század első harmadának irodalomtörténetét a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem oktatói és diákjai munkássága köré építve mutatná be. A század harmadik harmadának irodalomtörténetét pedig Csorba Győző múlt század egész második felén átívelő tevékenységének ismertetése közben írná meg. Sok sikert és alkotó éveket kívánunk Társaságunk elnökének, hogy ezt a nagy munkát befejezze és még továbbiakat is tudjon vállalni. Hálás vagyok a Jóistennek, aki azt a sorsot jelölte nekem, hogy Pécsre jussak az ország távoli végéből, s itt aztán minden jó megtörténhetett velem. Még öregkoromra is jutott öröm az unokákon kívül is: Nagy Imre professzor úr mellé kerülhettem, öregdiákként tanulhattam tőle és néha előadásai demonstrátora, vagy számítógépes ismereteinek gyarapítója lehettem. Hálás vagyok dr. Zalay Szabolcsnak, a Leöwey Gimnázium igazgatójának, aki a professzor tanítványaként azon a lassan már réginek nevezhető délutánon őt javasolta a Társaság elnökének. A Társaság ötletének kitervelője, dr. Pesti János és én, a “vőgyerek” pedig örömmel fogadtuk tanácsát és professzor úrnak a felkérésre adott azonnali igenlő válaszát.
Hogy a Csorba Győző Társaság még működik, azt professzor úr hitének, munkájának, népszerűsítő tevékenységének köszönhetjük, neve kapukat nyit meg előttünk és embereket állít mellénk. Köszönjük!

Halmos Gábor, a Tüke Alapítvány alapító kurátora, a műsor másik nyilatkozója, a Tüke Alapítványról, annak alapításáról, tevékenységéről, céljairól beszélt. Ajánlom az ő nyilatkozatát azért is, mert elmondja, hogy november 9-ig bárki tehet javaslatot a jövő évi Tüke-díjasra az Alapítvány címén (7624 Pécs, Szent István tér 17.), vagy a tukealapítvány@freemail.hu e-mail címen. Ha van olyan ismerősük, akit szívesen ajánlanának és a kiírásnak is megfelel, ajánlják!

2. Még mindig Nagy Imre. Kedden, 30-án 17 órakor a Művészetek Házában fog előadást tartani Várkonyi Nándorról és a már említett könyvről. Örömmel ajánlom mindenkinek, menjenek, hallgassák meg a professzor vetített képekkel illusztrált előadását.

3. Váratlanul könyvet hozott a postás. Dr. Romváry Ferenc, Munkácsy-díjas művészettörténész, maga is Pécs Város díszpolgára és Tüke-díjas küldte. Címe: A képtáralapító. Curriculum vitae. Romváry Ferenccel az 1980-as években ismerkedtem meg, amikor Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztályának könyveit katalogizáltam, majd hosszú szünet után ez az ismeretség a Tüke-díjak, emlékérmek átadásán újult meg. Nagyszerű könyv egy gazdag életű, kiváló emberről, ajánlom figyelmükbe. Itt megtalálhatnak számos internetes oldalt a szerzőről és a könyvről. (Elég a google keresőjébe a szerző nevét beírni!) Én is szkenneltem néhány oldalt, hogy áttekintést adjak a kiváló művészettörténészről és a kötetről. Nem véletlenül szkenneltem a befejező oldalt: a benne leírtak vitára ingerlők és fájón igaznak tűnnek nekem is. Örülök, hogy a képtáralapító megküldte a könyvet és köszönöm a Társaság nevében is.

4. Most került a kezembe a hagyatékból a Szélkiáltó Együttes Keserédes című lemeze. Borítójának hátoldalán az együttes tagjainak aláírásával Csorba Győzőnek szóló ajánlás olvasható. A lemezen hallható Csorba Győző Csörög a fagyos föld című megzenésített verse is.

5. Végül egy különnyomatról. Most találtam Csorba könyvtárában. Először nem tudtam, mire vélni, miért van itt, ki is a szerző és miért küldte el Csorbának a verseket. Íme a 8 oldalas különnyomat leírása:

Gulyás Pál: Együtt a tengeren ; Juhász Géza: Petőfik és Gagarinok ; Juhász Izabella: Requiem 1-2. – [Három vers]. – [Debrecen] : [Alföld], [1968]. – [8 számozatlan oldal]. – (Különlenyomat az Alföld 1968. 7. és 9. számából). – A Requiem 1-2 c. vers 1. részének címe Gulyás Pál sírjánál, a 2. részé Könyörgés Apámért. – A címoldalon dedikálás: „Csorba Győzőnek, őszinte nagyrabecsüléssel 68. VII. 27. Juhász Izabella”. – A dedikáció írójának szándéka Gulyás Pál és Juhász Géza közös elsiratása a Requiem 1-2. című verssel. Juhász Gézának és Gulyás Pálnak családi és írói kapcsolatai is voltak. Kettejüknek közös kötete is megjelent: Testvér gályák címen (Nyíregyháza : Jóba Ny., 1923). – Magyar irodalom, vers.

Aztán rájöttem az ajánlás okára, amikor megtaláltam Gulyás Pál könyvének leírását Csorba könyvtárának katalógusában. A megjegyzés a nyomravezető, kiemeltem:

Gulyás Pál: Az Alföld csendjében. – Bp. : Magyar Élet, 1942. – 304 p. ; 22 cm. – Tulajdonbejegyzés a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győző 1943.”. – Csorba jól ismerte és szerette Gulyás Pál művészetét, a leírt kötetről kritikát írt, Gulyás Pál halálakor pedig Gulyást védő írást jelentetett meg: Gulyás Pál: Az Alföld csendjében = Diárium. 1943. 275-277. ; Vita egy gyászjelentéssel. Gulyás Pál halálára = Sorsunk. 1944. 6. sz. p. 359-360. – Fűzött. – Viszonylag jó állapotban. – Proveniencia ismeretlen. – Magyar irodalom, vers.

Innen már csak egy kis guglizás kellett:

Gulyás Pál Lajos (Debrecen, 1899. október 27.Debrecen, 1944. május 13.) költő, tanár.
Szülei: Gulyás István debreceni tanár (1867-1941) és Both Zsuzsanna voltak. A Debreceni Református Kollégiumban tanult. Debrecenben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Tanácsköztársaságot 1919-ben verssel üdvözölte. Első műve 1923-ban jelent meg. 1924-ben Hajdúböszörményben tanított, 19251926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval együtt szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával.

Juhász Géza (Juhász Sándor Géza  Debrecen, 1894. december 20. – Debrecen,1968. július 13.) költő, irodalomtörténész, politikus.
Debreceni református családból származott. Szülei: Juhász Gábor (1866–) MÁV-főkalauz, Salánki Rózsa (1871–). Testvére: Juhász Gábor (1898–1976) kecskeméti tanácsi tisztviselő és Juhász Gyula (1900–1971) gazdatiszt, megyei főállatorvos. Felesége 1923-tól Gulyás Margit (1901–1986), Gulyás Pál (1899–1944) író, költő húga. Leánya: Juhász Izabella (1923–1979) könyvtáros és Juhász Edit (1931–1964).

Vagyis egyszerűen fogalmazva: Juhász Géza felesége Gulyás Pál húga, Gulyás Margit volt. Juhász Izabella pedig Juhász Géza és Gulyás Margit lánya. Juhász Izabella − mint jó könyvtároshoz és jó utódhoz illik − ismerte Csorba írását Gulyás Pálról, ezért ajánlotta a verseit a költőnek.
Talán nem volt fölösleges a kutakodás: megint megismerkedhettünk két, már-már feledésbe merült költővel és tehetséges leszármazottukkal.

Köszönöm a kitartó figyelmüket.