1. Ma egy verset ajánlok Csorba youtube csatornáján, ám kétféle előadásban. Talán ritkábban idézett vers, de örök vers. Köszönöm Kiss Tamás barátomnak, könyvtáros kollégámnak, amiért felidézte: József Attila Gyönyörűt láttam (In: Némethi Gábor József Attila versmondásai) és a Duna Tv műsorából Varga-Huszti Máté  előadásában. A zseni kortalan. Ugye, ismerős ma is?

Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.

A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.

Így okoskodtam s jónapot
kivánva elhuzódtam oldalt
s este a nyájas csillagok
rámnevettek a teli holddal.

Tessék dönteni, melyik előadás jobb.

Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható/nézhető versek, szövegek legfrissebb listáját. (2024. 07. 21., 137 tétel.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai Csorba vers a válogatásomból.

EGY SZERKESZTŐRE

Ej, inkább piros ceruza
volna kezedben, s dolgozat-halom
előtted. Mért nyúlsz felnőtt emberek
dolgához, angyalom?

X kell neked, nem én, nem én
és Y meg Z és más nagyok.
Igaz! Hát mit tehetsz, csóró legény?
Kéz kezet mos! Kezed meg? − Hagyjuk ezt!

Építed önnön szégyened:
mert bocsánatos bűn a butaság,
de benned ölre megy vele a gazság,
s folyton nyakára hág.

Először a Lélek és ősz című kötetben jelent meg (Bp. : Magvető, 1968), majd a Lélek évszakai című válogatott kötetben (Bp. : Magvető, 1970), végül az Összegyűjtött versekben (Bp. : Magvető, 1978)

Csorba az első megjelenés időszakában sok ilyen epigrammát írt, mint például a Vázlatok portrékhoz című vitriolba mártott tollal írt darabokat, de ars poetica-szerű verseket is  mint a Lámpás-t is, amelynek utolsó mondatát olyan sokszor idéztem magam is: Csonkulni másokért, az az igazi épség. Ennek a mondatnak ellentéte a fenti vers sok mai vezetőre, politikusra is „ráolvasható” utolsó versszaka:

Építed önnön szégyened:
mert bocsánatos bűn a butaság,
de benned ölre megy vele a gazság,
s folyton nyakára hág.

A zseni kortalan. Ugye, ismerős ma is. (Ld. első pont!)

Portré 1962-ből. A Könyvtáros folyóiratnak küldött fotó.

5. Végül egy könyv Csorba könyvtárából: Kodolányi János Csorbának ajánlott rókatánc című kötete.

Kodolányi Rókatánc című kötete Csorbának ajánlott dedikálása.

Kodolányi jól megorrontotta a tehetséget az ifjú költőben.

A kötetről készített összes kép itt megtekinthető. (Csorba 1942-es tulajdonbejegyzésével. Nyilván az akkor vásárolt kötetet vitte Csorba Kodolányihoz az 1946-os dedikálásra.)

6. Hogy még egy különlegességet is közzétegyek, íme, a Városi Nőtanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Nőbizottsága, valamint a Jelenkor Szerkesztősége meghívója Jelenkor irodalmi estre, 1961. április 26-ára. Hőskor vagy őskor?

1961. április 26. Meghívó Jelenkor irodalmi estre. Nyilvánvaló, költészet napja körüli irodalmi esemény volt, melyre szokás szerint pesti művészt, 1961-ben éppen Gergely Mártát, is hívtak.

A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa és Gergely Márta is ifjúkori emlék. 1972-től a „szaszeti” könyvtárban kezdtem dolgozni, szigorú besorolásom szerint „politikai munkatársként”, mert a könyvtárost ott akkor így hívták (a „népi demokrácia” – ugye, milyen szép: népi népuralom – nagyobb dicsőségére), Gergely Márta könyveit pedig először a „szaszeti” könyvtárban, majd 1976-tól a Pécsi Városi(as:) Könyvtárban katalogizáltam, időnként kölcsönöztem is. (Természetesen az 1945 után megjelent – főként ifjúsági – regényeit.) Régi szép idők…
Köszönöm figyelmüket az újra erősödő forróságban.