Én, Pintér László, donátusi íródeák pedig a fenti (és a lenti;) régi képpel kívánok boldog újévet minden kedves olvasómnak.

1. Szokás szerint két új videóval bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Ezúttal, alkalmazkodva az időponthoz, az új évet köszöntő vidám versekkel. Az egyik Weöres Sándor kedves verse, a másik egy gyerekvers. (Mivel ez egy komoly blog;) Lővy Árpád újévköszöntőjét nem is teszem ide. Aki akarja nézze meg a facebook oldalamon, itt. (Egyébként Lővy Árpád neve írói álnév, a szerző polgári neve Réthy László. A wikipédián megnézheti, hogy a disznó versek szerzője milyen tudós ember volt.)
Itt áttekintheti, mely verseket, szövegeket hallgathat meg a csatornán. (2003. XII. 16.-i. állapot. A felsoroltak bővültek a mai két felvétellel!)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Újévet köszöntő versében egyben Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára is emlékezik Csorba Győző, s az emlékezést egy Petőfi verssorral körbefogva teszi plasztikussá. Nem véletlen, hogy Csorba melyik sort választotta mintegy mottóul. A puszta télen Csorba egyik kedves Petőfi verse volt, sokszor idézte, a leíró költészet gyöngyszemének tartotta, különösen ezt a versszakot:

Leveles dohányát a béres leveszi
A gerendáról, és a küszöbre teszi,
Megvágja nagyjábul;
S a csizmaszárábul
Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol,
S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?

Mikor már ágyhoz volt kötve, szinte mozdulni sem tudott, unokáival levetette a polcról a Petőfi kötetet és rátette a kezét, mintegy simogatva, miközben fejből mondta a szöveget. És sírt, amikor néha elakadt: öregsége, betegsége, a feledés az emlékezetét „kirágta”. (A latin nyelvtan.)
A verset három változatban is közlöm, mert a verssorok tördelése nem követi a kötetbeli változatokat, amelyeket pedig ultima manusnak (utolsó kéz, hej Nagy Imre professzor tudna erről sokat beszélni!), azaz végleges közlésnek fogadhatunk el. Nyilván a digitális szövegszerkesztők nem tudják megoldani a szerző szerint kívánt tördelést. Először azt a változatot közlöm, amelyet az én szerkesztőm „megenged”, majd a három digitális közlés (DIA) nyilván egyetlen fájlból készült, teljesen megegyező „levonatát” (Anabázis. Bp. : Magvető, 1974; Összegyűjtött versek. Bp. : Magvető, 1978 ; Válogatott versek. Bp. : Magvető, 1979), végül a nyomtatott kötetekben megjelent, szerző által ellenőrzött változatot.

a. A blog szerkesztője által „előállított” változat:

1973. január

„A rónára halvány ködök”… lám a vershez
alakul a táj vagy épp a vers mutatja
ilyennek a tájat – így vagy úgy: a költő
ajándéka
Fut a vonat fut a késő
délutánban fut a koraestben
Évek
ritka fordulója mindenféle módon
körünkbe idézi visszajött a költő
Fut a vonat itt ül mellettem szilárdan
tele vele minden
Lobogó melegnél
megbújó család most az ország meleg van
meleg és család a falakon belül s a
falakon kívül a szikár fák közében
szerte a dér-verte legelők vetések
fehér-zöld térein miket a köd-árnyak
vattaként hatalmas fészekké kötöztek

„A rónára halvány…”

b. A DIA szerkesztője által készített változat

c. A nyomtatott kötetekben megjelent, a költő által ellenőrzött változat:

Biztos vagyok abban, hogy a költő által kialakított tördelés többletjelentéssel bír, a különböző idősíkok összekapcsolását jelzi, ezért a digitális közlést nem tartom elfogadhatónak. S ez nem csak ebben az esetben, de sajnos több más vers esetében is így van. Lám, a digitális világ egy hibája.

5. Alább Csorba három versének francia nyelvű fordítását mutatom be pdf változatban, két francia nyelvű dokumentumból. Először a Revue de Hongrie című Budapesten kiadott negyedéves folyóiratból a Si d’un point de l’au-delá [Ha valahonnét túlról. Simeon tűnődése, 11. p.] című verset. A borítón Csorba kézírásával. „Versem: 75. l.”, a vers francia címe mellett pedig Bertók László kézírásával az eredeti cím és a kötet címe, amelyben megjelent. Fázsy Anikó Csorba más versét is átültette francia nyelvre, ld. alább.

A másik két Csorba vers a Voix de Hongrie című kiadványban jelent meg: Lettres aux anciens amis – Levelek régi barátaimnak (fordította André Doms és Fázsy Anikó) és Une autre langue – Másik nyelv. Takáts Gyulának. (A fordító – Pődör László – itt valamiért nem tartotta fontosnak az ajánlást megjeleníteni.)

A kiadványból idemásolom Kondor Béla allegorikus metszetét.

Ezzel a bloggal zárom az óévet, az újévben pedig minden jót kívánok mindenkinek.

Köszönöm egész éves kitartó figyelmüket.