237. Csorba blog. Új felvételek a youtube csatornán, a Bosszú és a Rom Viktor és a kis bula című versek bemutatása, idézetek Csorbáról a könyvtárosról és könyvtárostól.
2023.08.20.239. Csorba honlap. Felhívás, örömhírek, versajánlók.
2023.09.02.1. Ezen a hétvégén is két új videóval bővítettem a Csorba youtube csatornát. Megint egy kissé gyenge minőségű super 8-as filmről készült felvételt teszek közzé, amelyen Csorba látható Damjanich utcai kertjében, háza előtt, lányaival, feleségével 1965-ben és 1967-ben. A felvételt Surján Miklós készítette. A klip vidám befejezésről készült egy „werkfotó” is. (A képen baloldalt Csorba Győzőné, Margitka látható, háttal az operatőr Surján Miklós („a Surján Miki”), jobbra a mulatságos arcot vágó Csorba, mellette pedig erősen takarva Noémi lánya.)
Mivel pedig Villonról (is) írtam ebben a blogban, a másik klip egy Villon vers feldolgozása lesz: Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt. Itt elolvasható a vers több magyar átköltésben is.
Kérem, látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba mű válogatásomból:
BÖLCSESSÉG-ÓHAJTÁS
Én tudom hogy mi lesz a fával
a fa nem hogy mi lesz magával
én tudom sorsát a madárnak
ő nem rövid múltát a nyárnak
s hogy a bogár meg hogy a lepke…
(Szemem alásuhan a kertre)
Én tudom… mégis de szeretném
bölcsességük ha elvehetném!
Bölcsesség óhajtás. Előadja Kun Vilmos. Videófelvétel.
Azt gondolom, semmi magyarázat nem szüksége a vershez, mert az legföljebb verstani lehetne: rímek elemzése, verssorok, verslábak boncolása, de én ezeket fölöslegesnek tartom. A vers beszél magáért. Leföljebb annyi: a szembeállított sorokból (az ember tudja, a természet nem…) a költő azt a konklúziót adja: sokkal bölcsebb a fa, a madár, a bogár, meg a lepke, és többet ér az ő bölcsességük, mint a költő tudása. Mert a tudás még nem (föltétlenül) bölcsesség.
Csorba sok más hasonló témájú verse közül nekem a Példa című jut eszembe:
PÉLDA
Már reggel óta figyelem
a legyet az ablaküvegen:
a táblán körbe-körbejár
kicsit elszáll majd visszaszáll
zizzen koppan sohase pihen
a légy az ablaküvegen −
Kint aranyősz gyöngécske nap
dajkálja a tört virágokat
és kék kék kék határtalan
a hársnak is kék árnya van
Odamenne a légy hajózni igen
a kék ég tág kékségeiben
Ereje fogy de vágya nem
csak zizereg zuppan szüntelen
és írja a példát írja nekem
a légy az ablaküvegen.
A vers pedig eszembe juttatja azt az estet is, amikor hallottam. A Pécsi Városi Könyvtár egykori igazgatója Újváriné Fűzy Ágnes szervezett (emlékeim szerint) a rendszerváltozást megelőző évek egyikében a Pécsi Város Könyvtár Várkonyi Nándor Könyvtárában egy estet, ahol pécsi „híres emberek” (intézményvezető, politikus, tanár stb.) mondhatták el kedves versüket és ha akarták azt, miért is tetszik nekik a vers. Köztük volt Bagi István jogász, egyetemi oktató, alkotmányjogász, 1997-2016 között alkotmánybíró, ő választotta Csorba versét. Már nem emlékszem, milyen indokot mondott kedves Pista barátunk, aki ügyvédként több csavaros jogi helyzetünk megoldásában segítkezett, de az biztos, ő és ott hívta fel a versre a figyelmemet. Ezúttal is köszönet érte. Milyen szép és okos vers ez is! Eszembe jut egy eset Bagi Istvánról: valamilyen adás-vételi szerződés ügyébe mentem hozzá a Király utcai irodájába, s miközben átöltözött (zakó, nyakkendő le, kényelmes pulcsi fel)azt kérdezte: tulajdonképpen mit tudsz te a Justice for Hungary ügyről. És rájőve ismereteim hiányos voltára, még mielőtt egyetlen paragrafust is megbeszéltünk volna, részletes előadást tartott a két óceánrepülőről, Endresz Györgyről, Magyar Sándorról és csodaszép tettükről. Hát, most így újólag is köszönöm az immáron égi bírónak a vers felolvasását is és a Justice for Hungary „előadást is. Lám egy vers milyen emlékezéscunamit indít el…
In: Wikipédia.
5. Annyiféle könyv van mellettem, nem is tudom, melyiket mutassam be. Végül arra jutottam, egy levelezőtárstól mostanában kaptam egy Faludy verset, inkább ezt továbbítom.
Faludy György
A jövő század lesz a végső
A jövő század lesz a végső,
kipusztulnak az emberek –
mögéjük kapdosni is késő.
Zabáljatok! Élvezzetek!
Ne gyűjtsetek pénzt. Szórjátok szét.
A pusztuló idő szele
port fúj belőle. Unokátok
nem tud mit kezdeni vele.
Hol van a szerelem s a szépség?
Hol hagytátok az irodalmat,
társalgást, könyvtárt és lugast?
Mind haldokolnak vagy meghaltak.
Le télen az Amazonászra
luxusban, míg csak van vize,
nyáron Báliba, Saint Tropez-be
(nem tarthat vissza senki se),
s ha nincs reá mód, üljetek le
a TV-hez olcsóbb utakra,
hallgassatok rossz zenét, filmet,
mely nem hatol le a tudatba,
a politikát se hagyjátok
üres locsogásnál alább,
s jegyezzétek meg a reklámot,
az áruk sírfeliratát.
Szerző: Faludy György
Olvassa tovább Faludy Vitorlán Kekovába című verseskötetét, melyben ez a vers is megjelent!
Faludy György oldala a Digitális Irodalmi Akadémián
Váteszi sorok. Pedig Faludy az internet pokoli bugyrait még nem is vette bele ebbe a versbe. Szerencsére az internet fényes oldalai az ő nevét, műveit is őrzik! Mint például ezt a verset: Levél Lukács Györgyhöz. Figyeljék csak az utolsó sorokat! Ma is igazak. Csak a nevek változtak. (Nem másolom ide, talán az egészet elolvassák, ha linkre kattintva eljutnak addig.)
De Faludy Györgyről eszembe jut egy fiatalkori csínyem is. Középiskolás koromban magyartanárnőnk előírta, minden irodalom óra előtt más-más diák mondjon verset, szépen betűrend szerinti sorban. Én akkoriban éppen Villon ismerhettem meg egy kedves osztálytársam jóvoltából. Méghozzá éppen a Csorba youtube oldalon bemutatott Villon verset. Miután átolvastam az osztálytársamtól kapott kötetet, egy nagyot gondolva kiválasztottam belőle a Szép fegyverkovácsné balladája öregségében című verset. Mivel nagyon rosszul memorizálok, bizony sokszor mondtam el otthon a konyhában a sparheltnek, míg úgy-ahogy megtanultam. (Szegény sparhelt…) De valahogyan mégiscsak megtanultam és előadtam, amikor sorra kerültem. Bizony nem kis derültséget keltett, amikor éppen ezt a részt csaltam elő rosszul működő „memóriakártyámból”:
„«Ékes vállamat hol keressem?
S karcsú karom, finom kezem,
izmos derekam, s büszke mellem,
mely valaha oly édesen
ringott becéző kezeken?
S széles csipőmet s a kemény
combok között a szerelem
házát a kis kert közepén?”
Az egész vers – amelyet akkor csak a mulatság kedvéért tanultam meg, de most már öregemberként teljesen megértek – Szabó Lőrinc fordításában itt olvasható.
Remélem, követnek ebben a rekkenő hőségben is.
Köszönöm figyelmüket.