146. Csorba blog. Aknai Tamás könyve, Ciprián újabb levele

1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. A következő blogokon a színészek előadásában hallható-látható felvételek részletek az A város oldalában és a Visszanézés c. Csorba Győző portréműsorokból.
A mára választott vers:  “A századokat számlálja…” Csokonai szellemének. A vers szövege itt olvasható. Részlet a Duna Televízióban 1995. december 2-án bemutatott filmből. A felvétel 1982-ben készült. Előadó Kozák András színművész. A műsor részletes leírását ld. itt. A vers megjelent az Észrevételek című kötetben (Bp. : Magvető, 1976.)

“Tudjuk külön nevük,
olvassuk híven, olykor ünnepeljük,
vagy nem olvassuk, inkább ünnepeljük,
akárhogy is: csak-eggyel nem lehet
dolgunk; itt nincs harminckét, nincs huszonhat,
nincs negyvenkét éves, nincs ötvenöt,
nincs szőke, barna; ide- vagy oda-
valósi –, itt van: egyetlen, hatalmas
magyar költő, ki meglett valaha,”

A versben az időjáték most a költészet és a költők szerepének bemutatásához keret: a különböző korokban különböző kort megélt költőket Csorba egységben értelmezi, egyetlen nagy tömbben:

“Játék, játék, – rémítő és vidító! 

Csokonai – Attila, József – Endre,
Petőfi – Mihály, Vörösmarty – Sándor,
Ady – Bálint vagy épp: Janus – Balassa
és mások, mások annyian! Nevük
keverhetnénk így, úgy –:
                                             egy-sok, sok-egy
személy ez mind.”

A téma és a megoldás nagyon hasonlít a [Sokgyermekes szülő…] című, a Hátrahagyott versek című kötetben megjelent versre.

[Sokgyermekes szülő…]

Sokgyermekes szülő – ha hívlak
Vitéz helyett olykor Petőfit
József Attilát vagy Adyt
mondok – s nem is sokat hibázom
jól értitek egymás nevét
Ó milyen biztosan szilárdan
beálltatok egymás nyomába
milyen gyakorlottan suhant
első nézéstek is körül
megöröklött tapasztalattal
Kórus görög kórus időben
szétszórva de valamilyen
szkénében együtt ritka kórus
a költők kórusa csodásan
tudja szerepét mindegyőtök
Vitéz – a Krisztus-öccse-kor
Petőfi – félig gyerekkor
Ady – negyvenkétévesen
nesztorul és József Attila
Vitéz élet-tükre
                                   Nem így kell
számolni: inkább összeadni
a négyet: egyszázharminckettő
ilyen magasról szólt le mind
ilyen tudás egéből
(1973. XI. 12.)

A megidézett költők, mint gyermekeik a sokgyermekes szülőnek, egyformán fontosak, kedvesek, értékük, életük a szülő számára összeadódik. A nevek itt is keverednek, de a “költők kórusa”, ugyanúgy, mint gyerekek a szülő szavát, értik a hívást.

“Sokgyermekes szülő – ha hívlak
Vitéz helyett olykor Petőfit
József Attilát vagy Adyt
mondok – s nem is sokat hibázom
jól értitek egymás nevét”
Az életkorokat nem egyenként kell számolni, hanem összeadni:
“Vitéz – a Krisztus-öccse-kor
Petőfi – félig gyerekkor
Ady – negyvenkétévesen
nesztorul és József Attila
Vitéz élet-tükre
                                   Nem így kell
számolni: inkább összeadni
a négyet: egyszázharminckettő
ilyen magasról szólt le mind
ilyen tudás egéből”
A vers, a datálásból pontosan kiderül, 1973. XI. 12-én született, a “Századokat számlálja…” pedig az 1976-os kötetben jelent meg, nyilvánvaló tehát, hogy ez a gondolat erősen foglalkoztatta abban az időben Csorbát, aki a két hasonló tartalmú, mondandójú verset együtt, egy kötetben nem akarta megjelentetni. A választásból, hogy melyik kerüljön be a kötetbe, nyilvánvalóan kiderült, melyik tetszett jobban a költőnek. Én azért nem mondanám, hogy egyik valamiért jobb, mint a másik: mindkettő érdekes megoldásokkal operáló, hasonló tartalmú vers, Bertók László is ezt érezhette, amikor a versesfüzetből a Hátrahagyott… kötetbe beválogatta a cím nélkül, csak a kézírásban fennmaradt verset. A halhatatlan magyar költők szét nem szabdalható egységben alkotják a magyar költészetet.
A kép 1974-ben készült. Erb János felvétele. Megjelent az Összegyűjtött versek című kötetben.

3. Dr. Aknai Tamás művészettörténész professzor, társaságunk tagja, új kötettel jelentkezett, örömmel hívom fel rá a figyelmet. Idézet a beszélgetés bevezetőjéből: “Umbra – Feljegyzések Pécs képzőművészeti életéről az ezredfordulón címmel jelent meg Aknai Tamás könyve a város, a régió utóbbi negyven esztendejének kiemelkedő művészeiről. A kötet válasz arra is, hogy mivel foglalkozik egy környezete kultúrájáért aggódó művészettörténész túl a 76. életévén.” Gratulálunk és fogadjuk szeretettel a könyvet. A képen Aknai Tamás, kezében a kötettel.

BAMA - Újra rávilágít az elmúlt negyven év legendás baranyai művészeire

A kép forrása.

4. A mai, 8. Ciprián-levél 1959-es datálású, kiderül belőle, hogy a pesti lakáscsere-ügylet nem sikerült. Ekkor már költöztek Csorbáék a Damjanich utcába. Sok munka volt a régi, rossz állapotú házon, de jelentős átalakításokkal, de ez már utolsó lakása lett a költőnek, innen haláláig már sehova nem költözött a család.

Kedves Margitkám és Győző!
Kedves Gyermekek!

Most kaptam leveleteket, de rögtön írok is. Már nagyon vártam híradástokat. Bánt egy kicsit, hogy a Ti szerencsétek csak ilyen.[1] Ne csüggedjetek el. Talán így jobb, előre semmit sem tudhatunk.
            Lopásokkal úgy látom a Ti életetek is tele van tűzdelve.[2]
         Örülök annak, hogy nem jársz már hivatalba.[3] Ezért nem mertelek meghívni Benneteket nyaralni, mert azt hittem, hogy nem tudnátok eljönni. Nagyon örülnék, hogyha el tudnátok látogatni hozzám, az útiköltséget megfizetném, annyi pénzem még van. Úgy szeretnélek látni már Titeket. No meg újabb kapcsolat lenne a gyermekeimmel. Ha mostanában meglenne az operáció, augusztus közepe táján eljöhetnétek kb. két hétre. Lakást majd biztosítanék, ha a Konrád testvérhez nem is szállásolnálak el Titeket. Bárcsak tudnátok eljönni. El se képzelitek, mennyire örülnék. Megmutathatnám, mit dolgoztunk.
            Sajnos most a munka áll, mert az aratás ideje elérkezett [4], de kb. két hét múlva talán folytatni tudjuk. Már valamire jutottunk, de még sok van hátra.
            A múlt héten voltunk Pius atyával Eger mellett Apátfalván egy régi ciszterci templomban.[5] Ott mondotta ezüstmiséjét.[6] Elég szépen sikerült a kirándulásunk.
            Sajnos különben a mi életünk sem olyan nagyon nyugodt. Még nincs semmi baj, csak nem tudjuk még hova fejlődnek a dolgok. A régi iskolaigazgatót elhelyezték. Egyrészt jó, mert már jelentgetett engem is, de nem tudjuk, ki jön helyébe[7]. Bízunk és imádkozunk.
            Úgy látszik, sok az elfoglaltságod.  Elfeledted a kicsinyek bizonyítványát megírni. Bizonyára épp oly jó, mint tavaly volt.
             Nagyon várom választokat: el tudtok-e jönni? Mégegyszer mondom, igen nagyon örülnék.
            Mindenkit nagy szeretettel köszöntök és kérem, hogy ne halogassátok a választokat sokáig.
            Szeretettel ölel és csókol testvéretek
                                                                                  Ciprián
Csatka, 1959. júl. 12.   

  1. A pesti lakáscsereügy sikertelenségéről van szó.
  2. A lopásról nincs adatom.
  3. Margitka ettől kezdve nem dolgozott, ún. “háztartásbeli” volt, ami egyben  titkárnőségét is jelentette Csorba mellett. Ez az összetett munka szinte napi 24 órás szolgálatot követelt, csoda, hogy Margitka kibírt az óriási hajtást.
  4. Az aratási képet ld. előző blogban.
  5. Apátfalva ld. Bélapátfalva. Csodálatos környezetben csodálatos templom.  Bár az ún. létező szocializmus idejében majdnem sikerült tönkretenni a környezetet és a templomot is.
  6. Ezüstmise: a papszentelés 25. évfordulóján bemutatott szentmise.
  7. A korra jellemző besúgórendszer a papság, az egyházi személyek ellen szigorúan megszervezett volt. Lám, az iskolaigazgató jelentett a papról. Neki könnyű volt, hiszen az iskoláskorú gyerekeket kikérdezhette arról, mit mond a pap a misén, vagy hittanórán. Bár utolsó egyházközségében Somogyhárságyon a hittanóra miatt is hadakozni kellett Cipriánnak: a parókián tartotta az órákat. A gyerekek szerették is, mert tudott velük bánni és az óriási kertben, pajtában jól lehetett játszani. Ciprián pedig a hanglemezeiből sokat meghallgatott velük. Nem túl sokára aztán elkezdték ide-oda helyezgetni Cipriánt, nehogy egy helyen túlságosan sokáig rontsa az a vallással az embereket.

A bélapátfalvi monostor:

A kép forrása.

A templom belül:

Hamarosan kezdődik a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság felújítása

A kép forrása.

Köszönöm figyelmüket.