145. Csorba blog. Újra Ciprián

1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
A következő blogokon a színészek előadásában hallható-látható felvételek részletek az A város oldalában és a Visszanézés c. Csorba Győző portréműsorokból.
A mára választott vers: A város oldalában. Csorba Győző verse. A vers szövege itt olvasható. Részlet a Duna Televízióban 1995. december 2-án bemutatott filmből. A felvétel 1982-ben készült Pécsett. Előadó Győry Emil színművész. A műsor részletes leírását ld. itt. A vers meghallgatható Csorba Győző előadásában is. Ebben a versben is alkalmazza Csorba a gyakran használt “időjátékát”, például itt: “Janus bátyám öcsém te”, utalva arra, hogy Janus sokkal öregebb, hiszen évszázadokkal előbb született, mint ő, de ugyanakkor öccse is, hiszen ő már jóval idősebb, mint Janus volt, amikor meghalt. De az időjáték így is megjelenik:

Janus bátyám öcsém te
öt század bércein túl
vadmessze-messze tőlem
egy ilyen este mondjuk
pár ezred bércein túl […]

egy költő egy jövendő
ül vaksi ablakánál
a város oldalában […]

s minket öt századévnyi
bérc két szél-távolából
Janus bátyám öcsém te
fázékony árvaságban
irigy nosztalgiával
talán majd összegondol

Az egyetlen körmondatba foglalt idősíkváltásokban a régvolt, a jelenleg élő és a jövő pár ezred távolában majd alkotó költő képe kapcsolódik össze Csorba – és a jövendő költő – gondolatában.

2. Dr. Pesti János, a Csorba Társaság ötletgazdája mindig szerette a verseket, de nem csak szerette, elemezte is azokat, főként nyelvi szempontokat figyelembe véve. A napokban három költő verseinek elemzését küldte el nekem. Én változtatás nélkül közlöm ezeket, hiszen Pécs három jeles költőjének verseit közelíthetjük-érthetjük meg jobban segítségükkel. Magam nem is fűznék az elemzésekhez semmit, tekintve, hogy nem szeretem a verseket elemezni, nem is értek a verselemzéshez, csak olvasni szeretem az igazán jó verseket. És hogy miért tartok igazán jónak valamely verseket mindenféle “tudományos” elemzés nélkül? Azért, mert megérintenek, érzékennyé tesznek a bennük foglalt gondolatokra, azok rezonálnak bennem. És nekem ez magyarázat nélkül is elég. Ennek ellenére persze a versmagyarázatokat-verselemzéseket is fontosnak tartom, csak helyettük inkább elolvasok, meghallgatok még egy verset…

Az Érdekes verselemzések c. fájlból kiderül, miért is készít verselemzéseket Pesti János és miért éppen ezeket: Gondolatok Bertók László verseinek nyelvi különlegességeiről; Miért tetszik Pákolitz István Tekercsek című verse és Gondolatok Csorba Győző Elindult a kert című verséről.

Kérem, fogadják szertettel az elemzéscsokrot, s ha gondolják, írjanak véleményt is róla, szívesen adok fórumot akár egy vitának is a Csorba honlapon.

3. “Ígéretemhez híven folytatom Ciprián leveleinek bemutatását. [Figyelem! A levelek bemutatása után érdekes régi fotókat is közlök!] A leveleket figyelmesen olvasva megismerhető a levélíró, a ciszterci szerzetesrend, később a papság és a Csorba család helyzete is. Néhány saját gondolatomat a levelek szövegének word változatában, a lábjegyzetekben írom le. A pdf változat az eredeti íráskép visszaadását teszi lehetővé. Itt kell megjegyeznem, hogy most 11 levelet szándékozok bemutatni, mintegy keresztmetszetét adva a száznál is több levélnek. (Tehát nagyjából tizedét a levelezésnek.) A további földolgozásra igyekszem segítséget kérni, remélem, sikerül valakit megnyernem a szkennelésre ill. a word-átiratok gépelésére. A leveleket természetesen megőrizzük, de állaguk egyre romlik, jó volna a mielőbbi digitalizálásuk.”
Ebben a blogban Ciprián 7. levelét közlöm. A levél kézírásos pdf-változata itt olvasható.
Lapalji jegyzetet most nem készítettem, néhány szóval itt magyarázom, amit talán szükséges.
Mint az előző levél első lábjegyzetében írtam, Csorba Győző ebben az időben gondolkodott azon, hogy Budapestre költözzön, de amolyan megyek is-maradok is helyzetben volt. A nehézségeket felmérve és főként a helyhez, Pécshez való kötödése miatt hamar letett a költözésről. Erről a Csorba Győző és barátai című kötetben több helyen olvashatnak, különösen a Szántó Tiborral folytatott levelezésében. Az öttagú Csorba család nagyon szűkös körülmények között élt, nem csak anyagiakban, hanem a lakást illetően is. Végül a Faust fordításokért kapott jogdíj adta a lehetőséget arra, hogy a Damjanich utcai házat megvegyék, ahol aztán haláláig élt a költő a családjával. A levél tartalma ekörül a költözés körül forog: Ciprián segítene szeretett “húgocskájának” egy csereként szóba jöhető pesti lakás megtekintésében, de az ügytől függetlenül is nagyon szeretne találkozni vele, ezért egy közös pesti utat szervezget. Hogy végül mi lett az úttal, azt egyelőre nem tudom, a többi levelet még nem ismerem. Nagyon kedves a levél végén a születésnapi köszöntés és a házassági évfordulós jókívánságok is. Az ilyen ügyekben nyilván nem járatos kispap azért azt tudja, hogy a házasság 12-13. évében nem lehet olyan szenvedélyes a kapcsolat, mint a mézeshetekben, ezért azt kívánja, Margitka és Csorba gyermekeiben szeressék egymást mindhalálig.

A levelet ide is bemásolom:

Kedves Margitkám és Győzőm!
Kedves Gyermekek!

            Örömmel vettem leveleteket és még jobban örülnék, ha sikerülne ez a csere. Amint írtad, hogy jövő héten, ha jó értesülést kapsz, megnéznéd személyesen is a lakást, úgy gondoltam, és meg is beszéltem már Pius atyával, ha Neked Margitkám nem jönne rosszul, én is fölmennék Pestre és közösen megnéznénk a helyzetet. Nekem úgyis van más dolgom is, no meg talán ennyi kiruccanást szabad nekem is tennem. Ha megírnád, hogy mikor mégy, addigra én is ott leszek. Ha tényleg aktuális lesz az ügy, azt hiszem, legjobb lenne Kelenföldön találkoznunk. Ott a kijárati oldalon a legkönnyebb találkoznunk és mindkettőn vonata arról felől érkezik. Ha én reggel indulok, akkor ½10 körül vagyok fönt, de indulhatok este is és akkor reggel korábban találkozhatunk. Tehát ha mégy, akkor csak írdd (sic!) meg mikor érkezel. Persze, ha úgy látod jobbnak, hogy most nem fontos a jelenlétem, majd akkor költözködéskor találkozhatunk. A pénzről is lehet szó. Annyit ki tudunk szorítani. Most nem is írok nagyon sokat. Bízom benne, hogy fog sikerülni. Milyen jó lenne, ha éppen születésnapi ajándékul sikerülne ezt nyélbe ütni. Ha nem találkoznánk, akkor most kívánok Néked Margitkám sok-sok kegyelmet a Jóistentől, hogy lásdd (sic!) meg mit kell tenned és bátran legyen erőd azt végre is hajtanod. Egyben ez tudom házassági évfordulótok is, kívánom, hogy mindkettőtök mindhalálig úgy tudjátok szeretni egymást gyermekeitekben, mint házasságkötéstek első éveiben.
Amit a kliséről írtatok nem csüggeszt el. Tudtuk, hogy ilyen huza-vona jár majd ezzel. Nem nagyon remélem, hogy fog sikerülni, de meg fogom próbálni.
Ha a hét elején mennél föl Pestre, egy távirat is elég, hogy mikor érkezel. A többit tudni fogom.
Mindenkit szeretettel köszöntök.
Sok szerencsét kívánok ügyeitekben.
Szeretettel ölel testvéretek
Ciprián
Csatka, 1957. nov. 7.

Ciprián – balról – fuvolázik Csatkán.

Ciprián pihenőben, valószínű a levelek írásának időpontja körül.

Csorba feleségével és kislányaival a Kulich Gyula utcai ház (innen szerettek volna költözni) udvarán a levélírás időpontja körül.

Köszönöm figyelmüket.