144. Csorba blog. Hírek

Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.

1. A következő blogokon a színészek előadásában hallható-látható felvételek részletek az A város oldalában és a Visszanézés c. Csorba Győző portréműsorokból.
A mára választott vers: Ocsúdó évek. Részlet Csorba Győző hasonló című önéletrajzi költeményéből.  A vers szövege itt olvasható.
Részlet a Duna Televízióban 1995. december 2-án bemutatott filmből. A felvétel háttérképei 1982-ben készültek Pécsett. Előadó Győry Emil színművész. A műsor részletes leírását ld. itt. Az Ocsúdó évek című önéletrajzi költeményt Csorba az elhallgattatása idején írta és ezen a címen is adták ki: “1947-ben Baumgarten-díjat kaptam, kötetem jelent meg, római meghívás érkezett, minden jól ment. Aztán 1948-tól – mint sok más körül is –, megfagyott körülöttem a világ. A Sorsunk megszűnt, a többi folyóirat, a rádió, a napilapok, a könyvkiadók bezárták kapuikat előttem. Írtam az asztalfióknak, s rávetettem magam a fordításra. A Faust II. magyarításába is ekkor fogtam bele.” Itt minden fontos dolgot elolvashat az Ocsúdó évekről, illetve a teljes kötet is itt olvasható.

A 101. versszak ars poetica-szerű megfogalmazás, lezáró sora Csorba saját és a költészet szerepéről vallott nézetének pontos összefoglalása: “csak addig éljek, amíg él az ének.”

2. A mai blogbejegyzésem késett kicsit. Most ‘”kibeszélek” a krónikás szerepéből és megírom az okot is. Teljesen váratlanul vendéget kaptunk. Vendégnek ennyire nem nagyon örültünk még: olasz (magyar is, mert kettős állampolgár) “kisunokánk” (18 éves elmúlt;) első önálló külföldi útján minket, a magyarországi öregszüléket látogatta meg a barátnőjét is elhozva magával. Nagyszerű napok voltak, két szép, kedves fiatal lány és az őket meglátogató testvérek belakták a házat és felvidítottak minket. Aztán a vendégek egy ismerősnél három napot Pesten is töltöttek. Nagyon jó hírét vitték ennek a kis országnak a nagyobb országba. Annyit még elárulok, hogy “kisunokám” cum laude fejezte be a padovai egyetem biomedikai tudományok című tanszékén az első félév tanulmányait. Hajrá, Julcsika, és éljen  olasz-magyar barátság;)
A “kisunoka” és a kis unoka; az olasz “kislány” és az (egyik) ebéd.

3. Nem tudok elvonatkoztatni a  nemzetközi helyzettől. Kommentár nélkül küldöm Gyóni Géza versét. Minden magyarázat nélkül érthető, miért küldöm, kiknek címzem.
Illetve egy mondat, ami most is érvényes: csak egy éjszakára küldjék el a háborúba azt, aki most oda magyar katonát és fegyvert akar küldeni!
Hogy Csorbát se hagyjuk ki, írt ő háború ellenes verset is, talán nem sokan ismerik, pedig mennyire szép és igaz:

FRONTRA MENŐ BOLGÁR KATONÁK

Többnyire békések, szelídek; láttam közöttük szőkét s kékszeműt is.
Egyik bolond szeretetében nem tudta, mit csináljon:
szögletes, apró üvegéből rózsaolajat szórt kezemre.
(Ó, ismeretlen ember, ó, oldaladon a zörgő késsel,
ó, ismeretlen ember, ó, a konok fegyver hátadon,
legigazibb lényed az a rózsaillat volt, hiszem én.)
Többnyire békések, szelídek, nem akarnak vihart kavarni:
s anyaszült testeket sietnek szegények mégis rontani,
ugyanolyan örömök-kínok gyermekeit, mint ők maguk.
Sietnek, robognak, mikéntha egyéb útjuk nem is lehetne,
oldalukon szurony zörög, konok fegyver a hátukon.
Hegy emeli és völgy süllyeszti őket az éghez és az égtől,
messzire járnak – (jaj, talán van már, ki nem jár soha többé!) –
Rózsaillat, mely haloványan itt szállongsz még kezem-fejénél,
erősödj, nőjj meg, vastag ködként hömpölyögve indulj utánuk,
vedd körül őket, védd meg őket, vagy ha már halottan feküsznek,
pusztulásuk kegyetlenségét enyhítsd meg omló fátylaiddal!
1944

4. A múzsák testvériségének jegyében örömmel továbbítom Radics Éva hírét a mostanában megjelent Takács Jenő cd-ről: “Liebe alle, Es wird sie nun in den nächsten Tag tatsächlich auch physisch geben: Die CD mit den Studioeinspielungen zum Takács-Konzert von Oktober 2020 erscheint. Wenn ihr vorab einen Eindruck haben wollt.” Takács Jenő Csorba “idegenbe szakadt”, de hazáját soha meg nem tagadó, nagyszerű barátja volt, a pécsi zenei élet egyik mozgatója… amíg végül a létező szocializmus elől emigrálni kényszerült. A Piano Concerto meghallgatható a fenti linkről. Takács Jenőről több más oldal mellett itt is olvashat a Csorba honlapon.

Egy összeállításom Takács Jenő pécsi munkásságáról itt tekinthető meg.

A kép valószínű Takács Jenőék siegendorfi (eredetileg Cinfalva;) kertjében készült. Balról Csorba Győző, Pasteiner Éva (Takács Jenő felesége), Takács Jenő és Margitka.

5. Nem kis örömmel olvastam: a tíz leggyakoribb utcanév névadói között túlnyomó többségben vannak a magyar költők. Az első helyen Ady Endre szerepel. A 3-4 a Petőfi és Petőfi Sándor névváltozatok, a 8. Arany János, a 9. József Attila. Közéjük csak Dózsa György (2.), Kossuth Lajos (Kossuth és Kossuth Lajos változatban) (5-6.), Rákóczi Ferenc (7.) és a Szabadság és Béke utca (közösen) tudott bekerülni. Kossuth és Rákóczi nyilvánvaló okból szerepel, a Béke és Szabadság utcanevek valamint Dózsa neve pedig ugyancsak nyilvánvaló okból: egy korszak ikonikus fogalmai voltak. (Én a Szabadság utcát ma is Indóház utcának nevezem, természetes folytatásaként az Indóház térnek.)

Ma Ciprián levelet nem közlök, hamarosan jelentkezem a következővel.

Köszönöm figyelmüket!