23. Csorba blog. Jelentés a Társaság 2019. évi munkájáról.
2020.11.22.25. Csorba blog. Kiegészítés a Drámafordításokhoz és egyebek
2020.11.28.A blogot hírekkel kezdem, utána bemutatom a Drámafordítások című Csorba-kötetet.
1. Dr. Vonyó Józseftől, kaptam egy könyvajánlót a következő könyvújdonságról: Pécs története III. A hódoltság korában (1543–1686). Szerzők: Sudár Balázs – Varga Szabolcs – Varga J. János. Főszerkesztő: Vonyó József. Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Pécs–Budapest, 2020. (A leírást az ismertetőről másoltam.) Részletesebben itt olvashatnak róla. Könyvtárosként remélem, hamarosan könyvtárakban is elérhető lesz és azt még inkább remélem, hogy a vírushelyzet enyhül majd és látogatni is lehet a könyvtárakat.
2. Érkeznek a válaszok a Társaság 2019. évi munkájáról készült beszámolóra. Annyit tudtam eddig megállapítani, hogy a válaszadók mindegyike elfogadta, sőt, sokan elismerő szavakkal fogadták el a beszámolót. A Társaság jövőjére vonatkozó megjegyzést kevesen fűztek az elfogadó nyilatkozathoz. Volt olyan nyilatkozó is, aki egyetértett az asztaltársasággá alakulással, volt, aki ellenezte. Nekem eddig legjobban ez a válasz tetszett: „NYILATKOZAT. Alulírott a Csorba Győző Társaság tagja nyilatkozom, hogy a Társaság 2019. évről szóló beszámolóját ELFOGADOM. A Csorba Társaság „asztaltársasággá” alakulását, előbb vagy utóbb, támogatom, mert az Pintér Lászlóra jóval kevesebb terhet ró, és kevesebb költséggel jár, mint a jelenlegi forma. Fiatalokat bevonni, anyagi erőforrásainkat növelni pedig manapság sajnos szinte lehetetlen.”
A nyilatkozatokat összevontan majd egy későbbi blogban ismertetem.
3. Kicsit hanyagoltam a Csorba-kötetek ismertetését, most folytatom a sorozatot a Drámafordítások című kötet bemutatásával.
Az összes ismertetett Csorba-kötet linkje és a bevezetők elérhetők innen.
Amikor Csorba fordításköteteinek ismertetésébe kezdtem, rájöttem, hogy a kötetismertetések előtt egy bevezetőt is közzé kell tennem, mert olyan nagy és szerteágazó a költő fordítói munkássága, hogy fontos magyarázó szöveget fűzni ehhez a sorozathoz. A fordításokhoz készített bevezető elérhető innen. A bevezetőben először egy bibliográfiát közlök a fordításkötetek megjelenésének sorrendjében, majd ugyanitt Tüskés Tibornak a Csorba Győző, a fordító című kötetéhez írt bevezetőjét is közzéteszem. Csorba fordítói műhelyének megismeréséhez alapvetés ez az írás, ezért ajánlom külön is figyelmükbe.
A Drámafordítások című kötetet a PIM Csorba oldalán nem dolgozták fel.
A kötetnek a Csorba Győző Könyvtár munkatársai által elkészített pdf-változatát itt elérhetővé tettem. A Word változat itt olvasható. A Magyar Elektronikus Könyvtár számára készített változat itt több formátumban elérhető.
Ez a kötet Bertók László Csorba bibliográfiájába már nem kerülhetett bele, sőt az ugyancsak 1998-ban, gyakorlatilag a Drámafordítások című kötettel egy időben megjelenő Csorba Győző, a fordító című kötet sem foglalkozhatott vele. Ezért Szirtes Gábornak a kötethez írt magyarázó utószavát a leírás után közlöm.
A Dunántúli Napló 1981 áprilisi számaiból másoltam A patkányokról megjelent tudósításokat, kritikát, képeket. Megtekinthetők itt.
A Gergő király sajtóbemutatójára szóló meghívó itt látható.
Nem tudom megkerülni a tényt, hogy ez volt a Pro Pannoniával az első közös munkám. A kéziratokat én bogarásztam át, írtam gépbe, sőt A patkányok egy rendezői példányát a Pécsi Nemzeti Színház irattárából kaptam meg, s az átírásokkal, rendezői megjegyzéssel teli kéziratból én bogarásztam ki az eredeti Csorba szöveget. Sajnos, a Carmagnola grófjának kéziratát azóta sem sikerült megtalálni a hagyatékban, a Magyar Rádiótól pedig nem kaptam meg.
A kötet borítója:
Csorba részletesen írt, beszélt drámafordításairól. Nyilatkozatait itt olvashatják a honlapon. Kérem, kattintsanak, érdekes dokumentumot is bemutatok az oldalon.
A kötet leírása:
Csorba Győző: Drámafordítások / [utószó: Szirtes Gábor] ; [a szöveget sajtó alá rendezte, digitalizálta Pintér László]. – Pécs : Pro Pannonia, 1998. – 250 p. ; 21 cm. – (Pannónia könyvek). (Irodalmunk forrásai : a.). – Tartalmazza: Eschner, Eugen: Gergő király : Hauptmann, Gerhart: A patkányok : Régnier, Robert: Arisztotelész rablólétrája. – ISBN 963 9079 23 5 kötött.
Dr. Szirtes Gábor kötethez írt utószavát itt közlöm. Dr. Szirtes Gábor, aki a Pro Pannonia kiadó működésének kezdeti éveiben Csorba Győző kollégája volt, szorgalmasan kiadta Csorba köteteit. Köszönet érte. A levelezéskötetek közlése különféle okok miatt sajnos megszakadt, azonban a helyi művelődéstörténeti kiadványok sorozata szerencsére folytatódik.
„UTÓSZÓ
Egy új könyvsorozat nyitó kötetét veheti kezébe az olvasó. Az Irodalmunk forrásai elnevezéssel most útjára bocsátott sorozat valójában nem újkeletű, hiszen sokéves szerkesztői törekvésnek, kiadói gyakorlatnak a folytatása. A Pannónia Könyvek sorában megjelent számos korábbi munka is már a művelődés- és irodalomtörténet addig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert vonatkozásaira irányította rá a figyelmet. Gondoljunk csak a Babits és Pécs című könyvre, a Tolnai Vilmos munkásságának adózó monográfiára (Bogoly József Ágoston: Ars philologiae) és reprint kiadványra (Bevezetés az irodalomtudományba), a Fülep Lajos baranyai éveivel foglalkozó könyvekre (Tüskés Tibor: Kedves professzor úr; Fülep Lajos Baranyában), a Dunántúl és a Minerva folyóiratok történetét bemutató kiadványokra (Huber Kálmánné: A Minerva folyóirat története és repertóriuma; Szántó Tibor és a Dunántúl), Karay Ilonka és Koczián Sándor hagyatékának közreadására, Lükő Gábor és Thienemann Tivadar csaknem teljesen a feledésbe merült monográfiáinak (Irodalomtörténeti alapfogalmak; A magyar lélek formái) ismételt megjelentetésére, vagy a közelmúltban elhunyt Arató Károly és Hallama Erzsébet hagyatékában maradt írásainak közreadására (Hol a dallam?; Találkozás a delfinnel).
Ez a lelet- és értékmentési szándék mozgatta az elmúlt évek olyan könyveinek megjelentetését is, mint Kodolányi János honfoglaláskori regénytrilógiája ezidáig kiadatlan kötetét (Ojbarsz futása) vagy Tüskés Tibornak a Csorba Győző költészete kiteljesedésével foglalkozó könyvét (Az utolsó évszak). Hisszük, hogy az említettekhez hasonlóan a most már sorozattá „szerveződött” kiadványok a továbbiakban is fontos információkkal, értékes adalékokkal, ismeretlen tényekkel és új összefüggésekkel szolgálhatnak olvasóiknak. Az irodalom és irodalomtörténet barátainak és tudós kutatóinak egyaránt.
A tervezett munkák egy részének szülőhelye Pécs, a dél-dunántúli régió, a Pannon táj, amelynek sajátos légkörében a magyar és az egyetemes kultúra jelentős alkotásai születtek az évszázadok során. Az e századi teljesítményekből elég, ha Várkonyi Nándor munkásságára, a Janus Pannonius Társaságra, a Sorsunk című folyóiratra, vagy a – közelmúltban eltávozott – Pákolitz István írásaira és Csorba Győző életművére utalunk. Úgy gondoljuk, hogy a század szellemi élete helyi történéseinek, folyamatinak gyakran mindmáig ismeretlen mozzanatai, a feltáratlan források és dokumentumok, a hagyatékban megmaradt alkotások, a sok titkot rejtő levelezések és naplók nyilvánosságra hozatala nem csupán helyi érdekesség, hanem a hazai művelődés- és irodalomtörténet gazdagítása is.
Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy az új sorozat első kötete Csorba Győző Kossuth-díjas költő és műfordító nyomtatásban ezideig meg nem jelent – bár bemutatásukkor visszhangot kiváltó – drámafordításait tartalmazza. Közülük Manzoni: Carmagnola grófja című darabja, melyből részletek hangzottak el 1973-ban a Kossuth Rádióban, nem szerepel a kötetben, miután a műből – a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint – csak mintegy 20-22 perc terjedelmű részlet került lefordításra, ám ennek hiteles közlésre alkalmas változata nem áll rendelkezésre. Szerepel viszont Eschner: Gergő király-a, amelyet 1975-ben, valamint Hauptmann: A patkányok című drámája, amelyet 1981-ben bemutattak a Pécsi Nemzeti Színházban. Előbbiről a szűkszavú, ám elismerő korabeli kritika azt tartotta kiemelésre méltónak, hogy „Csorba Győző fordítása révén kapott a darab magyar színeket; Jörg királyból Gergő király lett, s nem csak a szavak, hanem a gondolatok is magyar ízt nyertek”. Utóbbi pécsi színpadi sikeréhez pedig – írta a kritikus – Csorba Győző „friss, lényegre törő fordítása” is nagymértékben hozzájárult, jelentős alkotói támogatást nyújtva a darabot színpadra állító – filmekből jól ismert – rendezőnek, Sándor Pálnak. A kötet harmadik darabja, Régnier: Arisztotelész rablólétrájá-nak magyar fordítása 1978-ban készült el a mester műhelyében, színre vitelére azonban mindezideig nem került sor.
Úgy gondoljuk, hogy az eddig hozzá nem férhető drámafordítások mostani megjelenése nem csak egy szokványos irodalmi, irodalomtörténeti eseménynek tekinthető, hanem – szándékaink szerint – Csorba Győző ars poéticája – egy Kiadó szerény eszközei és lehetőségei szerinti – folytatásának, szolgálatának is. „Hogy munkám megérdemli-e a későbbi életet, azt majd az utánunk jövők döntik el. Az utókornál nincs protekció. Nekem csak az a dolgom, hogy a belőlem fakadó legtöbbet adjam…” – mondta egy 1968-ban adott interjúban. Igaz, drámafordításainak többsége csak ezután született meg, és még évtizedekig folytatódott – saját szavaival – szüntelen kalandozása „nyelvek, évszázadok és műfajok között”. Életének a talán legnagyobb erőkifejtést és teljesítményt jelentő munkájával, a Faust második részének fordításával összefonódó szakaszára úgy emlékezett, mint amely „alkotói örömök és kínok maradandó kincseivel” jutalmazta meg. Talán nem tűnik erőszakoltnak, ha ezt a megállapítást, ezt az önvallomást időben kitágítva érvényesnek tekintjük a későbbi évtizedek fordítói munkásságára, a versek mellett a színpadi művekre is.
A drámafordítások mostani kiadását – terveink szerint – a Csorba Győző műfordításaival kapcsolatban született kritikákat, interjúkat, tanulmányokat tartalmazó kötet követi. Később pedig megvalósulhat a ritka gazdaságú és értékű levelezés közzététele is. Városa, Pécs – melyhez az örök hűség szálaival kötődött – további támogatásával egyszer, évek múltán teljessé válhat a hagyaték feldolgozása és közkinccsé tétele. Csakis ez lehet az utódok egyértelmű válasza és tisztán hangzó üzenete a költő harminc évvel ezelőtti meditatív önreflexiójára, arra, hogy vajon munkái megérdemlik-e a későbbi életet. Szándékaink szerint a hagyaték mostani és későbbi kötetei erre is visszhangoznak majd.
Szirtes Gábor”
Köszönöm figyelmüket.
2 Comments
[…] Csorba Győző: Drámafordítások. (Tartalma : 1.Eschner, Eugen: Gerő király ; 2. Hauptmann, Gerhart: Patkányok ; 3. Régnier, Robert: Arisztotelész rablólétrája.) […]
[…] az első. A 24. Csorba blog 3. pontjában ismertettem a Drámafordítások című Csorba-kötetet. Most megtaláltam a dráma 1981. április […]