Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői. (Egry József)
(Mostantól ezzel a jeligével kezdem a Honlap bejegyzéseit. Mert én is így gondolom. Ezért is készítem ezeket a feljegyzéseket.) 

Kedves Levelezőtársak, titkári teendőim legrosszabb pillanatához értem. (A mai blog a felhívás után olvasható!)
Itt az új év, ami a Csorba Győző Társaság életében is új évet jelent, ez pedig egyben új költségvetést is. Kérem ezért minden kedves olvasómat (Nekem a kérés nagy szégyen!) szíveskedjen rendezni a tagdíját, vagy akár hivatalos tagság, belépés nélkül is támogassa munkánkat. Persze, a támogatót szíves-örömest taggá léptetjük elő, ha azt kívánja.
A tagdíjakban nincsen változás: dolgozóknak évi 2000,− nyugdíjasnak és diáknak évi 1000,−Ft. Bár csak sok diák volna, de egy sincsen… A támogatás összege bármekkora lehet a fent jelölt összegek felett is:)
Fizetni továbbra is a megszokott módokon lehet: átutalással, a bankfiókokban személyesen (MBH Bank, Bajcsy-Zilinszky u. 7., vagy Rákóczi út 60.), vagy nekem, ill. Pintér Ábel elnöknek, hivatalos nyugta ellenében. Számlaszámunk: MBH Bank 50400113-16108561 Az átutalásra ne felejtsék el ráírni: „A Csorba Győző Társaság 2026. évi tagdíja” A piros (sárga?) csekkel való befizetést sem a bank, sem én nem ajánlom. De ne feledjük: kétszer ad, ki gyorsan ad… Ezért én nem felejtem el megemlíteni eddigi két leggyorsabb befizetőnk, Kiss Tamás és dr. Zalay Szabolcs urak nevét. Köszönet nekik.
A 2025-ös év elszámolását az április végén esedékes könyvelői összesítés után ismeretem a kötelező évi közgyűlésen, ill a honlapon.
Mindent megteszünk idén is támogatók megszerzésére, figyelünk minden lehetőséget (hiszen jelen Csorba oldal tárhelyének, gondozásának éves díja 100 eFt, a könyvelőé 40 eFt – volt, kedvezményesen), de kérek minden levelezőtársat, ha értesül számunkra megfelelőnek látszó pályázatról, vagy össze tud ismertetni szponzorálást vállaló magánemberrel, vállalkozóval, üzemmel, értesítsen engem.

Ezévi terveink között, immár új elnökünkkel Pintér Ábellel közösen, leginkább a fiatalok, középiskolások munkánkba történő bevonás szerepel, hiszen ők lesznek, lehetnek azok, akik tovább éltethetik Csorba emlékét.
Terveink között szerepel még prof. Nagy Imre, immár nyomdakész állapotban lévő Társasutazás című „olvasónaplójának” bemutatása, amennyiben támogató és kiadó is akad, megjelentetése. A kötet itt olvasható, ajánlom figyelmükbe.
Ugyanígy ajánlom figyelmükbe a honlap újítását, a vendégoldalakat is, amelyeken prof. Aknai Tamás és prof. Nagy Imre írásai olvashatók.
Mikor az újabb és újabb hírlevél megírásába belekezdek, mindig Csorba verse jár az eszemben. A példát az új nekifeszüléshez Csorba legye adja nekem is…

            PÉLDA

Már reggel óta figyelem
a legyet az ablaküvegen:

a táblán körbe-körbejár
kicsit elszáll majd visszaszáll

zizzen koppan sohase pihen
a légy az ablaküvegen –

Kint aranyősz gyöngécske nap
dajkálja a tört virágokat

és kék kék kék határtalan
a hársnak is kék árnya van

Odamenne a légy hajózni igen
a kék ég tág kékségeiben

Ereje fogy de vágya nem
csak zizereg zuppan szüntelen

és írja a példát írja nekem
a légy az ablaküvegen.

Ma emlékezős napot tartok. Versekkel, videoklippekkel, képekkel. De előbb a megszokott bevezető.

1. Mai ajánlatom az internetről tulajdonképpen az első emlék. Csorba Győző Séta és meditáció című versére készített videoklip. A klipet Kóródy Zoltán könyvtáros kollégám készítette. Zoltán („a Zoli”, „a Kóródy„) talán nem sértődik meg, ha barátomnak nevezem, hiszen annyit mentünk együtt régi bibliobuszán, meg annyiszor javítgatta záporjózsiját 🙂(tudja-e még valaki, mit hívtak így anno), miközben én néztem vagy éppen vontattam a vasút mögötti úton, hogy végre elinduljon… Elment felettünk az idő, de az ünnepek üdvözlőlapjaival megtaláljuk egymást ma is. Köszönöm, Zoli, hogy elkészítetted ezt a klipet. A verset több előadó is elmondta, ezeket a hangfelvételeket is bemutatom.

A vers saját készítésű videóklipemen, Csorba előadásában. (A youtube-klip végén egy rövid képösszeállítás látható Csorbáról, melynek első darabja egy 1923-as Csorba fotó, az utolsó pedig a költő első unokájának, Pintér Bálintnak 1978-ban készült fotója.)
A költő előadásában (Hangfelvétel)
Nagy Attila előadásában (Hangfelvétel)
Major Tamás előadásában (Hangfelvétel)
A vers Zsurzs Katalin előadásában. Videófelvétel.
A vers Kóródy Zoltán klipjén, Csorba előadásában, a You Tube-on

A közismert és sokszor idézett verset a legújabb linken Németh János a Pécsi Nemzeti Színház művésze mondja. (Részletesebb leírás a videóról felvétel alatt: „PÉCS „nekem: A VÁROS mindörökre.” címmel a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor folyóirat együttműködésében új videósorozattal jelentkezünk. Hétről hétre egy pécsi, vagy pécsi kötődésű költő versét hozzák el színművészeink, gyönyörű városunk fontos nevezetességeinek bemutatásával. Csorba Győző: Séta és meditáció. Előadja Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja. Videó: Arató Ármin, Laurer Tamás, Specht Attila. Zene: Kircsi László. Fotó: Cseri László)

SÉTA ÉS MEDITÁCIÓ

A kényes őszi nap mindenhová elér.
Ennyi fény, ennyi fény! Ez már a fény utolja.
Rezgő fényoszlop a jegenye, óvatos
forrás iparkodik lábánál, hangja sincs.

A koporsóra itt nem gondol senki; halhatatlan
hittel építi házát, erődíti és béleli.
Gyanútlan sétáló, számat tátom minduntalan.

Ifjúkoromban váltig undorodtam:
kaloda-város, börtön-város, sivatag-város.
Nagyon sajnáltam magam érte.

Ház nőtt az üres telkeken, a dombokon, a réteken.
A bulgárkertek salátái, káposztái, zöldségei
házakká változtak, s ahol a labdát rúgtuk, a
gyakorlótér roppant gyep-négyszöge.

A hűtlen bűnhődik: a régit sem felejtheti,
az is benne van, ami nincs,
az is benne van, ami van:
most a hűnél hűbbnek kell lennie.

Nagy kerekes-hidak, piaci bódék,
konflisok a Széchenyi téren,
árkok, eperfák, öreg temető,
fatelep, tehéncsorda, búzaföld,
kanyargós ródlipálya-lejtők,
madarak- és fák-napja, régi Tettye,
kaszárnya-ablakok alatt komiszkenyérért
siránkozó kölykök, vaskos beszédű,
kopott lányok…

Bennem van minden, ami nincs,
s bennem van minden, ami van.

Ó bűvölő város, sokarcú,
ha kérdeznék, nem tudnám, hogy milyen vagy.

Nyugalmak, zajok fészke,
kőszürke és levélzöld,
hegyen hivalkodó, völgyben rejtőzködő,
tegnapelőtti és holnaputáni,
makacs munkás, kéjjel lustálkodó,
öl-puha, aszkéta-rideg,
aggastyán-bölcs, kamasz-melldöngető:

ha kérdeznék, nem tudnám, hogy milyen vagy.

Nekem: A VÁROS mindörökre.

Ennyi fény, ennyi fény! Ez már a fény utolja.
Az ősz kirakta foltjait a tájra.
Ölében viszi a Mecsek a télbe
embereid és házaid.

Először a Séta és meditáció című kötetben jelent meg (Budapest : Magvető, 1965), utána minden válogatott köteteben és az Összegyűjtött versek című kötetben (Budapest : Magvető, 1978), vagy a Vissza Ithakába (Budapest : Magvető, 1986) című válogatott verseket tartalmazó kötetben is.
Hozzáteszem, nagy bánatom, írhatom így is, fájdalmam, hogy a Pécs 2010 kulturális főváros kulturális forgatagában, ajánlataiban Csorba Győzőnek ezt a versét hiába kerestem.

Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a Csorba-csatorna videóira, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai verset ld. az első pontban. A következő blogban a Vissza Ithakába című kötet verseiből válogatok.

5. A második emlék:

Pécsi Emlék. Album : Pécs nevezetességei 10 drb linómetszettel / [A metszeteket Gebauer Ernő készítette] – [Pécs] : [Készült a Pécsi Rákóczi Nyomdában], [cca. 1930-1941 körül]. – 2 lev. (feliratos hártyapapír), 10 tl. (linómetszetek), 1 lev. (reklám). –Jó állapotban – Proveniencia ismertelen. – Pécs, városképek, épületek, linómetszetek, Gebauer Ernő .

(Teljes pdf-változatát ld. az ismertető után.)

A kis albumot Csorba Győző hagyatékában találtam. Nem akartam szétfeszíteni az oldalakat, ezért némelyik kép kicsit ferde lett, elnézést kérek. Amennyire megállapíthattam, az album 1930-1941 körül készült. A képeken szereplő épületek, terek ma is megtalálhatók Pécsett. A hátsó borítón a pécsi Rákóczi Nyomda emblémája látható. (Kivonat a Pécs-Baranyai címtárból, 1942: Rákóczi Nyomda Keller József Rákóczi út 35 Tel 20 98.) A reklámoldal Pécs két hírességét idézi, a Mecseki Itókát (nekem ízlett:) és a Hullámfürdőt. Szégyen ide, szégyen oda, talán egyszer jártam ott. A Balatont, Révfülöpöt és a Rábát, vagyis a természetes vizeket kedvelem(tem).
Kis helyi művészettörténet, idézet a wikipédia szócikkéből Gebauer Ernőről:

„Székely Bertalan tanítványának [Gebauer Ernőnek. P. L.] kompozíciós érzékét igen nagyra értékelte. A mester meglátása végigkísérte Gebauer egész életét, freskók és szekkók sokaságát alkotta. Vallási témájú faliképei és seccói 57, elsősorban pécsi, Baranya és Tolna vármegyei templomban csodálhatók meg. Világi témájú freskói pécsi közintézmények – többek között a Nagy Lajos Gimnázium, a pécsi belvárosi filmszínházak, továbbá az egykori pécsi „Nagycsemege” (ma étterem) – falain láthatók.
A faliképek mellett festőművészeti alkotások – olajfestmények, akvarellek – is sorra kerültek ki a keze alól. Közel hat évtizedet átívelő munkássága során portrékat, városképeket, tájképeket festett, valamint életképeket alkotott vásári forgatagról, külszíni bányajelenetről, viharról. Az 1960-ban készült, Az Apokalipszis lovasai című alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. A Szépművészeti Múzeum az új magyar képtár számára vásárolta meg egy havas pécsi tájképét. Több alkotását a pécsi Janus Pannonius Múzeum birtokolja.
Grafikai munkássága szintén szerteágazó: tervezett ex libriseket, postabélyegeket, könyvborítókat – például bátyja feleségének, Mollináry Gizella (Gebauer Gusztávné) magyar költő, írónő több könyvéhez. Illusztrált pécsi könyveket, egyházi kiadványokat. 1919–1921 között, Pécs szerb megszállása idején szükségpénzeket bocsátottak ki a városban. 1919-ben Gebauer Ernő a 100 koronás pécsi szükségpénz tervpályázatát megnyerte, majd egy évvel később ennek a tervnek az átdolgozásával került forgalomba az ötkoronás bankjegy. A második világháborút követően, 1945-ben újabb városi pénzek tervezésével bízták meg a művészt, aki ekkor a 10, 20, 50 és 100 pengős címletek terveit készítette el, de ezek megvalósítása elmaradt. Az 1925-ös genfi Eszperantó Világkongresszuson részt vett, az erre az alkalomra általa készített eszperantó képeslapok bejárták az egész világot.”

És akkor az album:

Gebauer Ernő Freskója a pécsi Ferencesek temploma külső falán (1926) (A kép forrása.)

Gebauer Ernő Freskója a pécsi Ferencesek temploma külső falán (1926)

Köszönöm figyelmüket.