285. Csorba blog. Eddig meg nem jelent Csorba vers és képek pótlása
2024.05.28.
287. Csorba blog. Új Írás, ismételten, Diárium először
2024.06.16.286. Csorba blog. Két Csorba vers és három szerző bemutatása, két meghívó
A 286. Csorba blog melléklete. Várkonyi Nándor és Weöres Sándor levelezése. Összeállította Kende Kata. Dedikálás.
„Műsoron kívül”: nagyon köszönöm mindenkinek a tagdíj befizetését a Társaság bankszámlájára. (Volt, aki személyesen adta át, természetesen neki is köszönöm.) Az örökösök családjaival együtt 16 tagdíj érkezett. Különös köszönet (hogy nagyképű legyek special thanks) azoknak a befizetőknek, akik a tagdíj többszörösét utalták. Egyben jelzem, hogy a számla „él”, várja az átutalásokat a későktől is;)
1. Ma két új címmel bővítem a Csorba youtube csatornát. Remélem, ezúttal semmiféle szerzői jogba nem ütközik a letöltés. Ez a hét Arany Jánosé. A nagy klasszikustól az Epilógust (elmondja Szacsvay László) és a Családi kört hallgathatják meg a csatornán (elmondja Csuja Imre).
Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható versek, szövegek listáját. (2024. V. 28.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból:
EGY JÁTSZÓTÉR MELLŐL
Barátaim
kislányok kisfiúk:
a játszótereket játékokat
játszópajtásokat sosem szabad
kint hagyni
Lám
amit kint hagytam nem találom
csak ami bennem azt találom…
Megjelent az Észrevételek (Bp. : Magvető, 1976) című kötetben, utána pedig az Összegyűjtött versekben (1978), a Vissza Ithakába (1986) és a Csorba Győző válogatott versei című válogatott kötetekben (1979) is.
Az emlékek, az emlékezés fontosságára sokszor felhívta a figyelmet Csorba, például a Gazdag vagyok című versében is:
GAZDAG VAGYOK
Ó milyen súlyos feladat
visszanapoznom magamat
sőt visszaéveznem évtizedeznem
sőt több-több évtizedeznem
Ez persze kint csak képzeletben
de bent szoros keretben
valóban is kiderülhet
hogy sikerülhet
Esetleg egy tömény
nyárdélután ürügyén
a Duna-parti füzesbe
kamasz-szerelembe esve
amikor a fák között
sereg lány öltözött
öltözött vetkezett
szememmel tudatlan szövetkezett
Fülemben zúg-sziszeg
a töltésmenti liget
számban fűzfalevél fanyar
íze kapar
Fuldoklom reszketek
vágyban majd elveszek
Enyém az a délután
most is jó hatvan év után
Hát így! – S még százezer
perc van idézni s hely
és mind az enyém az enyém:
ilyen gazdag vagyok én
(Gazdag vagyok, a vers a költő előadásában.)
A szavak bolyhai című kötet (Bp. : Magvető, 1988.) A férfi-lét koreográfiája című ciklusának nyitó verse. A költő gazdag, mert az emlék felidézhető és az összes emlék a költőé.
Hát így! – S még százezer
perc van idézni s hely
és mind az enyém az enyém:
ilyen gazdag vagyok én
Persze mindez csak akkor lehetséges, ha a fejben, szívben, lélekben begyűjtve, bezárva megtalálható az emlék, mert
Lám
amit kint hagytam nem találom
csak ami bennem azt találom…
5. Az előző blog 6. pontjában ezt ígértem:
„A következő blogban ma már ritkán idézett alkotók értékes műveivel ismerkedhetnek meg olvasóim. Bemutatok majd egy különösen érdekes Új Írás számot, egy Fehér Géza különnyomatot az Irodalomtörténet 1970 1. számából Egy gigantikus torzó Vörösmarty hagyatékában. Az örök zsidó töredékei és vázlatai (1837-1848) címmel, Mak Dizdar ajánlását a Savremeni knjizevnost u bosni i hercegovini című könyvben és bemutatom Szemlér Ferenc Lángoló napok című verseskötetét, szintén a szerző Csorba Győzőnek szóló ajánlásával.”
Az ígéretet két részre osztottam, mert az Új írás szám ismertetésével túl hosszú lenne a blog, viszont a másik három ajánlást bemutatom. (Az Új Írás számot a következő blogban idézem majd részletesen.)
5/1. Fehér Géza írása Egy gigantikus torzó Vörösmarty hagyatékában. Az örök zsidó töredékei és vázlatai (1837-1848) Az Irodalomtörténet címmel az Új Írás 1970 1. számában jelent meg. Fehér Géza irodalomtörténészről itt olvashatnak. A rendkívül érdekes filológiai tanulmány különnyomatának leírása Csorba könyvtárának katalógusában:
Fehér Géza: Egy gigantikus torzó Vörösmarty költői hagyatékában. Az örök zsidó töredékei és vázlatai (1837-1848). – Bp. : Akad. K., 1970. – p. 179-190 ; 20 cm. – (Klny. Irodalomtörténet 1970. 1. sz.). – Dedikálás az első borító belső oldalán: „Csorba Győzőnek a”sziget”-re, a Hó alatt III. részéhez, emlékezve egy pécsi irodalmi kör 1951-52. évi találkozásaira: 1971. január 10. Fehér Géza”. – Az első kötéstábla alsó részén Csorba kézírásával: „Fehér Géza Bp. V. Szalay u. 10.14. III. 70. Válasz: 71. I. 17.”. – Fehér Géza irodalomtörténész, Vörösmarty-kutató (1921-1974). – Fűzött. Az ajánlás és tanulmány pdf változata itt megtekinthető ill. elolvasható.
5/2. Mak Dizdar ajánlása a Savremeni knjizevnost u bosni i hercegovini című kötetben. Mehmedalija-Mak Dizdar bosnyák és horvát költőről a wikipédián. Ebben a pdf fájlban bemutatom a Dizdar kötetet.
Bertók László Csorba bibliográfiájának 1115. tétele: „Csorba Győző a Magyar Írók Szövetsége megbízásából április első felében tíznapos nemzetközi találkozón vett részt a jugoszláviai Szarajevóban. = Jelenkor. 1969. 5. 510.”
Nyilván ekkor kapta Csorba a korabeli bosznia-hercegovinai alkotókról szóló kötetet Dizdar ajánlásával. Hogyan kerülhettek kapcsolatba, az Csorba visszaemlékezéséből kideríthető, Bár az idézet nem Dizdarról szól, érdekességképpen másolom. Nyilván szoros „állami felügyelettel”, mégis egymáshoz közelebb kerültek akkor Boszniában az alkotók.
„Egy jugoszláviai költőtalálkozó sodort össze vele [Mezsirov orosz költővel. P. L.]. Ő a szovjet küldöttség tagjaként érkezett, mégpedig harmadmagával. Én egymagam Magyarországról. A szarajevói ünnepélyes megnyitó után a szervezők a költőtársaságot két csoportra osztották, s két úton indították el Banja Luka-i végcéllal. Én Mezsirovval egy csoportba kerültem.
Az emberi rokonszenv titokzatos valami. Mezsirov az oroszon kívül egyetlen nyelvet sem ismert, én viszont, sajna, sem oroszul, sem más szláv nyelven nem tudtam. S mégis: már első állomásunkon, Mosztárban hosszú órákat töltöttünk és beszélgettünk együtt. Igen, beszélgettünk, méghozzá roppant változatos témákról: az életről, a mi életünkről, az irodalomról általában, a magunk írói munkásságáról, a családról s egyebekről. Hogyan? Fantáziával inkább, mint szavakkal. Szó – többnyire nemzetközi használatú – csak annyi hangzott el, amennyi elegendő volt a képzelet elindítására.
Harmadnap reggel – még Mosztárban – megkaptam Mezsirovtól egy kis versesfüzetét, a Hattyú-köz [Lebjazsij pereulok P. L.] címűt, a következő latin betűs, magyar nyelvű ajánlással: »Csorba Győző szép, jó, kedves ember. A. Mezsirov.« [A dedikációt, a könyv borítóját, a szerző portréját alábbi linkről megtekinthetik. P. L.] Mint kiderült, egy ötnyelvű szótárból böngészgette ki a szavakat.
Aztán találkoztunk egyszer Pécsett, ahová Jevtusenkóval látogatott el. Talán nem vagyok szerénytelen, ha azt mondom, hogy egyenesen az én kedvemért. Akkor megint hosszan és jól elbeszélgettünk, már egy kicsit könnyebben is, mert tolmács közreműködésével. Nemsokára megbízást kaptam az Európa Könyvkiadótól egy kötetnyi Mezsirov-vers magyarítására. Megtudtam, hogy személyemet a kiadótól Mezsirov maga kérte.” Hát így szövődtek akkor igazán baráti kapcsolatok.
A munka – Búcsú a hótól címen jelent meg a kis kötet – nem volt könnyű, de megérte. Ha többet nem találkoznánk is, ez a könyv végképp megpecsételte barátságunkat.”
A boszniai útról, Banja Lukából képeslapot is küldött a költő Pécsre a családjának, ill. a városról, melyet fél évvel Csorba ottjárta után földrengés döntött romba, verset is írt. Ebben a Csorba blogban találhatók részletek a fentiekről, ebben a pdf fájlban pedig bemutatom a Dizdar kötetet.
5/3. Szemlér Ferenc Lángoló napok című verseskötetének ajánlása. Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3. – Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus, atyja id. Szemlér Ferenc költő, író, magyar nyelvész. (In: Wikipédia) A Lángoló napok című kötet az életmű negyedik darabja, 1944-ben jelent meg. Nem szeretnék senkit becsapni, ezért kicsit pontosítok: nem vagyok benne biztos, hogy az aláírás Szemlér Ferencé. Csorba, mint a versrovat szerkesztője megkapta a Sorsunk szerkesztőségébe küldött versesköteteket, hogy azokat bírálja. Lehet, hogy a beírás egy szerkesztőségi munkatárstól származik, aki átadta bírálásra a kötetet Csorbának. A könyvről a képeket itt találja. A feltöltött pdf fájlok között utolsóként található egy biztosan Szemlértől származó aláírás, tessék összevetni vele az ismertetett kötetben lévő aláírást.
6. Várkonyi Nándor és Weöres Sándor levelezését a tudós unokája, Kende Kata kötetbe gyűjtötte. Íme a meghívó a könyvbemutatóra.
Tartalmas és szívet melengető ünnep volt: a 90 éves fáradhatatlan alkotó örömmel fogadta a sok-sok gratulációt, köztük az enyémet is. Isten éltessen sokáig, erőben, egészségben, kedves Miklós!
A találkozóról képek itt nézegethetők. A Csorba Győző Könyvtár igen tartalmas facebook oldala itt érhető el.
Köszönöm a kattintást.
