Megismételt felhívás, kérés

Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. (Fekete István író)
A veled együtt nevetőket könnyen elfeleded, de soha nem feleded el azokat, akikkel együtt sírtál. (Halil Dzsibrán, angolos átírással Kahlil Gibran), arab művész, költő és író

Szokásunkhoz híven sírjánál, a Pécsi Köztemetőben emlékezünk szeptember 13-án Csorba Győzőre. Kérünk mindenkit, aki tisztelője a költőnek jöjjön el 16 óra 30 percre a síremlékhez, annál inkább, mert egy új hagyományt szeretnénk indítani.

Csorba sírja a Wikipédián

A Csorba sírnál tartott megemlékezés után rövid temetői „irodalmi” sétára szeretnénk meghívni minden jelenlevőt. Csorba Győző sírjának közelében pihen a fél Jelenkor szerkesztőség. Éppen a Csorba mögötti sorban, egészen pontosan Csorba Győző sírja mögött, Szederkényi Ervin Jelenkor főszerkesztő sírja látható. Csorbával egy sorban, tőle pár sírhelynyire Galambosi László költő végső nyughelyét találjuk, tovább haladva Tüskés Tiborét, aki a Jelenkort igazán ismertté, országosan híressé tevő szerkesztő volt, majd kicsivel odébb a közelmúltban elhunyt Bertók László Kossuth-díjas költőét és feleségéét, Erzsébet asszonyét. Szinte Bertók László mellett nyugszik a Pécs és Baranya kulturájáért már az 1960-as évektől felelős vezető, Takács Gyula. Békességben alusszák álmukat egymás mellett a „kulturpolitikus” és az alkotók, akik kezdetben szemben álltak egymással, aztán később békésen együttéltek, most meg már, mást nem is tehetnek, egymás mellett töltik örök pihenőjüket. Közben persze megállhatunk, fejet hajthatunk más pécsi művészek, tudósok, sportolók sírjánál is. Arra gondoltam, nyilván van köztünk, látogatók között különösen szeretett alkotója mindenkinek, s aki akar, mondhatna verset kedves halottja sírjánál, vagy akár saját szavaival mondhatná el emlékét az elhunytról. Végül, ha még nem fáradtak el, a temetőkápolnához közel van Várkonyi Nándor sírja is, aki a pécsi irodalmi élet és folyóiratkiadás mozgatója volt, többek között a Sorsunk folyóirat és a Batsányi Társaság Könyvtára sorozat szerkesztőjeként.

Képek a látogatáshoz: Irodalmi séta a Pécsi Köztemetőben. (A megnyíló ablak bal felső sarkában a diavetítésre kattintva a képek teljes nagyságban láthatók.)

1. Ezen a hétvégén is két új videóval bővítettem a Csorba youtube csatornát. Ezúttal egy Csorba verset hallgathatnak meg („A századokat számlálja… ” Csokonai szellemének; Kozák András előadásában) és A Pécsi VTV Jelenlét. Egy város szavai című művészeti műsorának egy részletét, amelyben Csorba beszél a Jelenkor történetéről. Dokumentumértékű felvétel, Csorba nagybetegen, alig érthetően, de összeszedetten szól. Mondatai lassan alakulnak ugyan, ám pontosak, de arca akár halotti maszkként is felfogható.
Kérem, látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba mű válogatásomból:

  [A bőrig csontig…]

A bőrig csontig ledobálni
mindenem és pucéran állni
mint lélek talpig meztelen
nemcsak testben már testtelen
hej akkor akkor! – De nem így
félni estétől reggelig
reggeltől estig ettől attól
szótól nézéstől indulattól
kártékony állattól növénytől
baktériumok seregétől
s jobbára csak mások helyett
élni a csak-egy életet
Élni? Nem: végigtengeni
mint trágyadombok férgei
melyek számára menedék
ha egy sarok fejükre lép…

1963. VIII.

Hátrahagyott versek- – Pécs : Pro Pannonia, 2000.

Talán ezt a meg nem jelentetett versét gondolta végig/újra a költő a Szavak bolyhai (Bp. : Magvető, 1988) című kötetben megjelent Vetkezvén bőrig meztelenre című versében. A végső pillanatban már nem kell félni, mert

2194. Rajnai László: Dante arca / írta Rajnai László. – Bp. : Akad. K., [1966]. – p. 247-290. ; 19 cm. – (Klny. Dante a középkor és a renaissance között : Emlékkönyv Dante születése 700. évfordulójára). – Dedikálás a borító belső oldalán: „Győzőnek szeretettel Laci 66. júl. 12.” – Fűzött. – Jó állapotban. – Olasz irodalom, költő, Dante, Alighieri, tanulmány.

A tanulmányt – amelyben rendkívül érdekes és szokatlan „arcrestaurálási”-leírási kísérletet végzett el Rajnai László – szkennelem és a következő blogban közzéteszem. A ragyogó tehetségű, de nehéz természetű, szerencsétlen sorsú, beteges pécsi irodalomtörténészről, kutatóról, fordítóról többször írtam a honlapon.

Galsai Pongrác, Rajnai László és Várkonyi Nándor 1963-ban. Forrás: Életünk, 2017.

A Csorba honlap kezdő oldalának bal felső sarkában bármelyik nagyító ikonra kattintva sok releváns találatot kaphat az érdeklődő, melyből kibomlik egy intrikáktól, elhamarkodott ítéletektől, fals (hazug) híresztelésektől is hemzsegő irodalmi élet képe (is). A művészek sértődékeny, hiú, elfogult emberek, általában különös/különleges karakterek, ezért könnyű rossz helyzetekbe keverni, „beugratni” őket. Örömmel hívom fel a figyelmet az Életünk című folyóiratban megjelent, Rajnai Lászlóról szóló írásokra, s hogy teljesebb portrét kapjon az érdeklődő a szerzőről, a szám linkjét is megadom. Rajnai útja sokszor találkozott Csorbáéval. Nem csak a honlap oldalain, de a fenti Életünk-számban is sokat olvashatnak a kapcsolódásokról, sértődésekről, félreértésekről. Rajnai Lászlóval kapcsolatban – akkor még tájékozatlanabb voltam az ilyen helyzetekben, mint ma – egy nagyon neves pécsi alkotó engem is belerángatott egy kellemetlen vitába. De ezt már nem kívánom felmelegíteni. Aki akarja, a Csorba honlapon megtalálhatja történtek krónikáját.
A rendkívül érdekes tanulmányok, cikkek mellett, ritkán látható fotók (ld. pl. kiemelt képünk) is találhatók a lapban a szerzőről és kortársairól, köztük pécsiekről is. A lapszámnak Rajnai László életének kutatója, munkásságának feldolgozója, köteteinek pécsi kiadója dr. Szirtes Gábor volt a vendégszerkesztője.

Köszönöm figyelmüket.

Találkozzunk jövő szerdán, 13-án a Pécsi Köztemetőben, Csorba Győző sírjánál!