Ahogyan megígértem, ma eltérek a megszokott könyvismertetőktől.

1. Folytatom az olasz nyelvkönyv vicceinek közlését, s hozzá egy kis ismeretterjesztést is végzek a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Intézetének történetéről.
A viccek ígért második része itt olvasható. A viccekhez ragasztva  megtaláltam ezt az oldalt, amit most bemutatok.

S ha már a viccekhez volt ragasztva ez a lap, mintegy hátsó borító, elkezdtem keresni Calabro nevét az interneten. És Bozsó Judit Olasz Intézetről szóló tanulmányának címét kaptam az első találatok között. Igen megörültem neki, mert igazán érdekes hely- és egyetemtörténeti adalék, érdemes elolvasni az egészet, nem csak a Calabroról szóló alábbi részt.
„Az Olasz Intézet tanárainak számát, és tanított tantárgyait illetően a legmegbízhatóbb forrásnak a Bölcsészettudományi Kar tanrendjei bizonyulnak. Ezek alapján a Tanszék tizenhat éves működésének időszakában összesen tizenkét (öt olasz, és hét magyar anyanyelvű) tanár tanított az Olasz Intézetben. A mai gyakorlathoz hasonlóan, az olasz anyanyelvű tanárok a lektori posztot töltötték be, megbízatásuk a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól függött. Az első pécsi olasz lektor – Paolo Calabro – 1925-ben érkezett az egyetemre és 1928-ig maradt megbízatásban. Pécsi működésének három éve alatt az Olasz Intézetben tartott nyelvórákat kezdőknek és haladóknak, illetve az egyetem gyakorlóiskolájában tanított. Pécsről való távozása után a fővárosban telepedett le, és a Magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója lett. Nyelvtanári tapasztalatai alapján ezekben az években több külföldieknek szóló olasz nyelvkönyvet publikált. (Compendio di letteratura italiana. Ad uso degli stranieri; Poesie scelte e commentate per gli stranieri; Grammatica italiana per gli stranieri con esercizi di lettura e conversazione) Calabro távozása után Vándor Gyula lett az Olasz Intézet lektora.” In: Bozsó  Judit: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Tanszékének története (1924–1940)

Bozsó Judit nevére keresgélve másik különlegességre is rábukkantam: Olasz–magyar földrajzi és kulturális utazások címmel egy tanulmányra. Idézem a bevezető mondatokat: „2011-ben hetedik alkalommal jelent meg Friuli Venezia Giulia Olasz–Magyar Kulturális Egyesületének évkönyve. Az északkeleti olasz tartományban működő, Pier Paolo Vergerióról elnevezett egyesület évente megjelenő kiadványának alapítói és főszerkesztői Adriano Papo és Gizella Nemeth.”
Érdekessége a dolognak, hogy kislányom éppen Friuli-Venezia Giulia régióban él, és egyik ottani unokám a megye és a Juliai Alpok után kapta a nevét;)  Csodálatos dolog az internet! (Persze, csak akkor, ha jóra használja az ember!)

Csorba az egyetemen és valószínű az Olasz Intézetben is tanult olaszul. S mint már írtam a viccek első részének bemutatásában, biztosan a tanuláshoz szerezte be valahol a vicces oldalakat. Jó volna, ha valaki tudna ehhez a töredékhez könyvészeti adatokat is hozzáfűzni.

2. A Pesti Izé újabb három oldalát ismertetem, melyek különlegességet is tartalmaznak. A nemrég már bemutatott lap az utolsó oldalainak egyikén, amely a fenti linkről elérhető, dr. Bojta Béla 100 év a vicclapok tükrében című írását olvashatjuk, majd az Újság című egykori vicclap (a történetéről itt olvashatnak) 1938-as számának egy nagyon komoly képes viccét, amely humorban oldja fel a kor nagy kérdését: Családfa avagy hány százalékos Edömérke? Végül az utolsó oldal egy képét is másolom. A képen feltett kérdésre a választ már nem adhatták meg: a fordulat éve után a Pesti Izé már nem jelenhetett meg. Remélem, ez a három oldal is érdekes lesz Csorba követői számára. Ha másért nem azért, mert Csorba könyvtárnak maradékából mentettem meg.
A „rossz fordulat” évéről Csorba is beszélt A város oldalában című kötetben. Érdekes művelődés- és könyvtártörténeti adalék, érdemes elolvasni ezt a részt a fentiekhez.

3. A Pesti Hírlap 1931. évi évkönyvéből is szemezgetek az 1938-as évkönyv után. Az első két oldal az 1931-es év halottait mutatja képeken, köztük talán a leghírhedtebb név a nekünk olyan gyászos emlékű Georges Clemenceau-é. Az ő nevéhez nem adok linket… A következő képeken a leghíresebb balatoni fürdőhelyek fotóit láthatják. (Kis csúsztatással ideszámítom Hévíz fotóját is), majd Giosue Carducci és Theophile  Gautier egy-egy versét idézem, végül egy korabeli Goldberger reklámot, aminek a színes változatát megtaláltam, s annyira tetszik, hogy itt külön is bemutatom. (A képet innen másoltam.) Micsoda időszak volt! A II. világháború és a szovjet aztán mindent tönkretett.

4. A salátakönyvek között megtaláltam Siklóssy László 1943-ban megjelentetett Szellemi kincsesház című kötetét. Szerencsére ennek a címoldala és minden lapja meglett, kis rendezgetés után sorba raktam valamennyit. Különös, hogy csak aukciós és antikvár oldalakon lehet találkozni a kötettel, sem a wikipédia, sem más források nem említik a munkát, pedig nagyon jó összeállítás, kiegészítve szerzői névmutatóval. Idézek az előszóból:

„Az olvasónak csokrot nyújtunk át a világirodalom kertjéből szedett szép idézetekből. Óriási a kert, kicsiny a bokréta. Ezért gondosan kellett megválogatnunk virágszálainkat. De másra is kellett figyelnünk. Idők folyamán sok a miénkhez hasonló rendeltetésű könyv jelent meg. Miben különbözünk elődeinktől? Mindenekelőtt abban, hogy újszerűek kívánunk lenni. Mellőzzük a közismertet és saját korunkra – ebben is a legutóbbi évek termésére – vetjük a fősúlyt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy harmadfélezer év patinás bölcsességét és szellemi szépségét elhanyagoljuk. Ellenkezőleg: amikor ezzel is foglalkozunk, ezt is korunk szavára tesszük. Korunk ugyanis, amely kíméletlenül ellökte a félmúlt selejtét, a klasszikus műveknek oly ragyogó magyar fordításait termelte, amelyek élvezetekor sajnálnunk kell nagyapáinkat, akik nyelvtudásukkal csak súrolták az ókori műveltségnek azt a csodapalotáját, amelybe a mai magyar olvasónak szabad  bejárása van.
A középkor  és újkor külföldi remekeinek lefordítására legjobb magyar erőink vállalkoztak. Ilymódon rendkívül becses magyar nyelvű anyag áll rendelkezésünkre a nyugati s most már a keleti kultúrákból is.”
A könyv több figyelmet érdemelne, én ezzel a kis bejegyzéssel tudok hozzájárulni a hírveréshez.

Köszönöm figyelmüket.