A Csorba Győző Társaság 191. hírlevele

1. Folytatjuk Nagy Imre professzor Ady-sorozatát. A márciusi Ady-napra, 27-ére, az Egy csúf rontás című verset választotta elnökünk. Rövid értelmezése a vers után olvasható.

               Ady Endre
           Egy csúf rontás

Szűz borzongások, pompás szavak,
Új, nagy látások királyfia volnék
S lelkemen, szép, pogány lelkemen
Egy csúf rontás ül, pusztít, bitorol még.

Jaj, hányszor csupán krisztuskodok
S minden igém kenetesen terül szét.
Jaj, hogy elfut a tollam alól,
Ami igaz, ami esztelenül Szép.

Pedig a szó nekem ópium,
Pogány titkokat szívhatok belőle
S új részegség vagy új gondolat
Nekem nem új: régiek temetője.

Finom, dalos titkokkal tele
A lelkem. S mégse apollói bátor,
Mégse merek. És úgy dalolok,
Mint egy ósdi, telt szájú prédikátor.

Egy urambátyám röpdös körül:
Mult századokból nagy pipafüst-szárnnyal:
Egy ősöm. Tollamra néz, dohog
S kezemre csap a füstös pipaszárral.

Nagy Imre versmagyarázata.

“Adynak ez a költeménye önkritikus verseinek egyike. A századforduló talán legnagyobb válságát fogalmazza meg a szavakkal való viaskodása által. »Finom, dalos titkokkal tele / A lelkem.« – írja, de folyamatos küzdelmet kell folytatnia a hagyományokat megtestesítő tradicionális „urambátyám”-figurával, a tiltások alakjával az e titkok kifejezésre alkalmas szavakért. Ez a válság, amit Ady személyesen és mélyen átél, az európai kultúra krízise. Ady kortársai, közvetlen elődei közül ennek a krízisnek adott hangot Nietzsche Korszerűtlen elmélkedések című kötetében, valamint Hofmannsthal híres Chandos-levelében. Annak a fájdalmas tapasztalatnak adnak hangot, hogy a szavak korhadt gombaként porladnak szét a szánkban, és a néma tárgyak sokszor többet tudnak közölni, mint az emberek. Hasonló gondolatokat Ibsennél is találunk. Ady verse annak példája, hogy a költő együtt gondolkodott kortársaival, hasonló, mégis eredeti élménykörben mozgott azokkal. A modern művésznek ezt a küzdelmet meg kellett vívnia az »új versekért«.”

Nagy Imre  rendszeresen publikál a Jelenkorban, ajánlom olvasásra tanulmányait, ezen az oldalon lehet válogatni közülük. A professzor Fülep Lajos művészettörténészről szóló legújabb tanulmánya a Jelenkor következő, 2019 áprilisi számában lesz olvasható, ezt szeretnénk majd kiadni a Csorba Győző Társaság könyvtára új füzeteként.

2. Ma a Csorba Győző Könyvtárban jártunk, a Csorba Emlékszoba kissé elhasználódott berendezésének (fali tárlók) javítását intézve. A látogatást valódi könyvtári tevékenységre is fölhasználtam: könyvet kölcsönöztem. Szabó Ede műfordító, irodalomtörténész – akiről a 136. hírlevélben emlékeztem a 3. pontban – Otthonunk a művekben című kötetét vettem ki a könyvtárból, amiben Csorba Győző lírájáról ír a Lélek fekete ragyogása címmel. A műfordító, kritikust Csorba nagyon szerette, száznál több levelet váltott vele. Ő volt a költő egyik legértőbb elemzője, lelkük azonos hullámhosszon rezdült, ez a levelekből is kiderült számomra. Csorba Szabó Ede halálakor írt megrendítő verse a fentebb hivatkozott oldalon olvasható.
Mindenkinek ajánlom a fénymásolt oldalakat, aki Csorba költészetének jobb megértésére törekszik.

A tanulmány oldalai, 1-2.
A tanulmány oldalai, 3-4.
A tanulmány oldalai, 5-6.
A tanulmány oldalai, 7-8.
A tanulmány oldalai, 9-10.
A tanulmány oldalai, 11-12.
A tanulmány utolsó, 13. oldala.

A könyv védőborítójának első füle. (Itt Szabó Ede fotója is látható.)
A könyv védőborítójának hátsó füle.

3. Egy örömteli hír Pécs zenei világából.
Gilbert Varga az a magyar származású Maestro, akinek hazahívására már számos alkalommal tettek kísérletet az ország zenekarai, mindeddig sikertelenül. A legendás dirigens többek között az 1956-ban kivándorolt magyar muzsikusokból alakult Philharmonia Hungarica művészeti vezetője volt. A világszerte ismert karmester a pécsi Pannon Filharmonikusokat érdemesnek tartja arra, hogy a zenekarral végzett több éves előkészítő munka után életében első alkalommal hazai szimfonikus együttes élén vállaljon pozíciót. A felkérés Bogányi Tiborral közös vezető karmesteri munkát jelent, kihasználva a más-más korú, ugyanakkor nyitott személyiségű művészi kvalitásokban rejlő lehetőségeket. Az igényességéről ismert, vitán felül álló Maestro szerepvállalása minőségjelző a pécsi együttes számára, mely egy újabb szinttel feljebb teszi a lécet a művészeknek, a zenekar vezetésének és fenntartóinak egyaránt.
Gilbert Vargát egy korszakváltást fémjelző nyilvános Társulati ülés keretében mutatta be a Pannon Filharmonikusok Pécsett, a Kodály Központ hangversenytermében 2018. október 30-án. Az együttes első alkalommal tartott a teljes társulat részvételével zajló sajtónyilvános Társulati ülést, amely a korszakváltóként aposztrofált esemény jelentőségét is kiemeli.”

Köszönöm a kattintásokat.