„Kedves Laci bácsi,

nem tudom, hogy figyelmedbe ajánlottam-e már a könyvtár blogján futó sorozatunkat, amely a 70 éves megyei könyvtár kapcsán fut. Az alábbi írások jelentek meg eddig, havonta 1-2 ilyen mindig fog jönni, a legújabb talán még e héten felkerül.

Jó egészséget kívánok!
Csaba”Kedves Csaba, köszönöm a jó hírt!

A kézirat a versesfüzetben. (PDF-változat.)

Csorba Győzőt a Duna után érte a Balaton  csábítása. Első és örök szerelme a Duna után azonban az, amit a Balaton iránt érzett csak amolyan „félig-szerelem”. Csorba mindig inkább csak kacérkodott a Balatonnal. Miután többször lehetősége adódott, hogy Dunaszekcsőn kívül még a nagy tónál is nyaraljon, kezdte kicsit „szeretgetni”. Először felesége unokatestvérénél, Czene Margitnál (Martin Károlyné) voltak a családdal néhány napig nyaralni Alsóbélatelepen, később Tüskés Tibor nyaralójában Balatonfenyvesen, majd a Baranya Megyei Tanács üdülőjében Révfülöpön jártak. Ez utóbbi lett aztán a Csorba „veszte”: legközelebbi barátai – Bertha Bulcsu, Fodor András, Takáts Gyula, Tüskés Tibor – rajongó Balaton-szeretete, a révfülöpi táj szépsége és a kiváló telek nem messze az üdülőtől, arra késztette, hogy tartósabb kapcsolatot építsen ki a hellyel.

1963-ban Alsóbélatelepen még így beszél képzelt „partneréhez”: Lelkem, ez itt még az igazi, nyomatékosítva meg is fordítja a vers lezárásában: ez itt még lelkem igazi, de már jól látja a változást:

A fülöpi telekre nyaraló került és aztán az lett az egyre bővülő létszámú Csorba-família nyári gyülekező- találkozó helye. Volt, amikor három lányának családja – 7 unoka és a szülők – összefutott a nyaralóban. De aztán a szomszédokkal való huzakodás, az egyre inkább városiasodó és ezzel együtt egyre hangosabbá váló nagyközség – milyen jól látta előre: Az antropomorf gőg pimasz / önzéssel földet és eget magára szab – a költőt már inkább taszította, mint vonzotta és gyengülő egészsége sem engedte meg a hosszú utazgatást. Végül már csak mi vittük neki a fülöpi híreket…

A versesfüzet következő, 21. oldalán is Alsóbélatelepen datált vers kézirata található, ez azonban nem jelent meg kötetben, csak a Hátrahagyott versekben [Ahogyan föl volt…] A vershez írt jegyzetemet magyarázatul másolom: „A versesfüzet datálása szerint a verset Alsóbélatelepen írta a költő. Cs. Gy. szerette a nyarakat vízparton tölteni. Legtöbb „vizes” emléke a Dunához és a Balatonhoz köti. (Ld. Révfülöp és Dunai nyár a harmincas években). Alsóbélatelepre felesége (ld. November) révén jutott el: az ő unokatestvérénél, Czene Margitnál (Martin Károlyné) voltak néhány napig nyaralni. (Ld. még Sír mellett.)” A hivatkozások a Hátrahagyott kötetben megjelent versekre utalnak.

Az [Ahogyan föl volt…] című verset is másolom, mert pontosítja, mit is várt később a Balatontól  Csorba:

A késő szerelem tárgya a Balaton lett, de a költő jól sejtette már, hogy nem lesz ez olyan szerelem, mint a korábbi, Duna iránti:

Igazolja ezt a Magamról, verseimről című vallomása is. „A Szigettől megkaptam a Dunát is, vízmániám nagy ajándékát, máig csitulatlan nosztalgiám tárgyát, noha látszólag hűtlen lettem hozzá, s a Balatonhoz pártoltam. De ha a Balaton tudná, hogy szagában, bokros partjain, kishal-rajaiban, a nap és a hold ráfektetett fényösvényeiben, csöndes locsogásában mindig a Szigetet és a Dunát, csak a Dunát keresem…” (In: Összegyűjtött versek. Bp. : Magvető, 1978. 680. p.)

Kell-e ennél pontosabb, költőibb vallomás?

Rengeteget írtam ezeken az oldalakon a Balatonról, emlékeztetőül három kép:

Csorba Győző, Ancika a szégyellős feleség és a fő-főbujtogató Bertha Bulcsu a nyaraló előtt 1973-ban.

Egy másik képen népesebb társaság:

Balról-jobbra: ülnek: Csorba Győzőné (Margitka), Csorba Győző, Fodor Andrásné (Sárika), Tüskés Tibor, állnak: Tüskés Tiborné (Szemes Anna), Tüskés Tünde, Csorba Eszter, Csorba Zsófia, Csorba Noémi. A képet Csorba Győző Révfülöpi nyaralójának teraszán 1973-ban Fodor András készítette.

Az alábbi kép akkor készült, amikor Csorba már alig járt Révfülöpre: a szomszédokkal való huzakodás, az egyre inkább városiasodó és ezzel együtt egyre hangosabbá váló nagyközség már inkább taszította, mint vonzotta és gyengülő egészsége sem engedte meg a hosszú utazgatást.

A kép szereplői ezegyszer talán megbocsájtják, hogy leírom nevüket: balról Hajdinák Éva, Pintér Ábel, háttal Prell Christian, Pintér Viola, a földön a kis hordozó alkalmatosságban Prell Bianca, Prell (azaz Csorba) Zsófia, Pintér Bálint, Hajdinák Szilvia. (A képről Csorba Eszter, Csorba Noémi és a vejek hiányoznak – nyilván igazoltan.) Micsoda napok, hetek voltak! Csorba mekkora örömöt szerzett a nyaralóval a népes családnak! Köszönet érte ezúttal is!

Hogy azért nem hagyta hidegen Csorbát a tó, bizonyítja például a Balatoni néhánysorosok című versfüzér. Bár ezek jóval későbbi apró gyöngyszemek (hol vannak még az 1970-es évek versesfüzetei!), fogadják szeretettel és hallgassák némelyiket Csernus Mariann előadásában.

A figyelmes olvasónak nyilván föltűnt, hogy a 20. és a 21. oldalon töredéksorok is találhatók. Ezek – Bertók László szavaival élve – tényleg gyaluforgácsok, méghozzá olyanok, amelyeket aztán már egyik versében sem használt fel a költő, pedig mennyire jellemzően csorbai gondolatok! Például a 21. oldalon „[…] gonoszok tervelik rossz sorsom / És én semmit se tehetek”, vagy „Csak így tudok közösségi lenni, ha egyedül lehetek”. Hiszen a közösségnek a közösségről vagy magamagáról (hiszen költő!) csakis zavartalan magányban tud írni.

Ahogyan jellemző Csorba családszeretetére az alábbi két sor is a versesfüzet 20. oldaláról: „Ahogy hazajönnek hárman / gyerekek / hogyan rögzítsem? Ó, de szép! (63. ápr. 29.)”

A másik feljegyzés Margitkára, a szolgáló feleségre utal: „Kicsike. Kormos. Rendetlen. / A hideg ellen harcol.” Milyen pontos kép ez is: a lejegyzés idején Csorbáéknál nagy kandalló adta a meleget. Kicsike, alias Ancika, alias Margitka a fűtés felelőse (is) volt: kormosan, rendetlenül a hideg ellen harcolt.

Ezzel a képpel fejezem be a 20. és a 21. oldal ismertetését. És, kérem, nézzék el és jelezzék az esetleges hibákat: még éppen csak kifelé lábalok átkozott és makacsul vissza-visszatérő nyavalyámból.

(A honlap Balatonról szóló írásait, képeit a Balaton site:csorbagyozo.hu (ill. a megfelelő keresőkérdés, pl. Révfülöp site…) keresőmezőbe való írásával lehet elérni.)

Köszönöm figyelmüket.