159. Csorba blog. Egy oldal az 1. versesfüzetből. Egyebek.

1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.

2. Az elmúlt hét nehezen telt, mindenféle sietős dolgom volt. Most visszatérek Csorbához. De ilyenkor mindig bajban vagyok, mert mindig találok valami újabb érdekességet a hagyatékban. A feldolgozandók között van egy Kosárból és egy Egyéb címet kapott könyvtáram. A feldolgozás úgy megy, hogy a talált új dokumentumokat szkennelem, aztán egyik vagy másik fenti könyvtárba “raktározom”, majd amikor idő adódik és erő, felteszem a Csorba honlapra és fészbuk oldalra. Ma megint találtam egy rakat “egyebet”, miközben a könyvtárunkat (nem Csorbáét, a sajátot!) selejteztem. Most majd ezek közül mutatok be egyet-kettőt. Most először egy könnyedebbet, aztán a következő blogban két különlegességet.

3. Ahogyan az előző bejegyzésben ígértem, ezt a blogot az 1. versesfüzet 15. oldalának ismertetésével folytatom. A 15. oldalon Csorba 1962 karácsonyán írt kétsorosai olvashatók. Az egész oldalt átírom Word-formátumba, hogy jól olvasható és ilyenformán összevethető legyen a megjelent szöveggel, amellyel – ritka eset – teljesen megegyezik. Az oldal tetején jobboldalt Margitka kézírása: Karácsony első napja. (A megjelenéskor ezt a címet adta a versnek a költő.)

  1. Meleget a szívnek mi adhat?
    Csak a meleg hite
  2. Jeges csúcsok körül az űri szél
    és a sötétség ár-apálya
    Magány magány magány
  3. A keresztfára szegzett két tenyér
    a legjobb tűzlopó
  4. Karácsonyfa, buta mütyürkék
    Megszületett, megszületett
  5. Megszületett De hagyja-e magát majd
    megfeszíteni?

62. karácsony 1. napja

A nem éppen az ünnephez (vagy az éppen ahhoz?) illő gondolatok az Összegyűjtött versek című kötetben (Bp. : Magvető, 1978.) jelentek meg, ahol a Séta és meditáció fejezetcím alatt a megírás időrendjének megfelelő helyen közölte azokat a költő, de a Séta és meditáció című kötetbe a Karácsony első napja nem került be. Első kötetei anyagát Csorba az Összegyűjtött versekbe erősen megválogatva szerkesztette be. Volt olyan vers, amelyet kihagyott, illetve volt olyan is, amelyet viszont az első kötetekbe nem válogatott be, hanem csak az Összegyűjtöttbe. Pl. az Összegyűjtött versekben megjelent a Jóság, Dilemma, Új kor, Nyárvég, (ilyen címmel a Világ küszöbei című kötetben is jelent meg egy másik Csorba vers: Nyárvég), vagy éppen a fenti Karácsony első napja és a Betegségedben című, amelyek viszont a Séta és meditációba nem kerültek be. (A felsoroltak közül csak ez utóbbi került be válogatott kötetbe, a Válogatott versekbe (Bp. : Magvető, 1979.). Csorba mindent alaposan meggondolt, nagyon szigorú volt a kötetekben közölt versek szövegét és a kötetek szerkezetét illetően is. Ahogyan többen megjegyezték róla, szigorú kritikusa volt saját magának is. Minden válogatásnál nagyon igényes volt, csakis az általa megfelelőnek ítélt verset választotta a válogatásba. Márpedig Csorba értékítélete mindig jó volt.

Csorba fotó 1959-ből. (Forrásáról a következő blogban írok!)

Most, hogy ezen a szerkesztési szempontból nehéz oldalon túljutottam, nem állhatom meg, hogy a Dilemma című verset ne idézzem. Akár magam és még sok hozzám hasonló korú ember is így gondolhatja:

Fáj az epém, és fája torkom is:
azt sem tudom, hogy melyikre figyeljek.
Enni muszáj és enni nem szabad.
Hát mit tegyek most: nyeljek-e, ne nyeljek?

(Bár az én epémnek már csak a helye fájhat, tavaly kivették:(

És ha már itt tartok, rögtön a Dilemma után következő versben a ma embere számára a fentinél is sokkal fontosabb kérdés jelenik meg:

Új kor

Alig hittem, hogy megérem.
De ha már így lett, s megértem:
lassan tán kissé megértem.

(Nem tudom, mostanában meg lehet-e érteni ezt a megért kort?)

Csorba ekkor még alkalmazta a központozási jeleket, de később, a nem sokkal utána következő versekben már nem tette ki azokat.

4. És akkor az ígért kis színes. A kor “nagy színes” lapja volt a KISz által kiadott Ifjúsági Magazin. A hagyatékban megtaláltam egyik példányát. Íme, az 1979-es novemberi szám bemutatója, amelynek Csorba-vonatkozása is van, nyilván ezért maradt meg. Biztosan valamelyik Csorba-lányé volt, de a költő szeretett keresztrejtvényt fejteni, jó agytornának tartotta, bár sok esetben csak azért fejtette meg a rejtvényeket, hogy aztán lányai valamilyen kis nyeremény reményében beküldhessék a megfejtést a szerkesztőségbe. Valószínű, ez is ilyen alkalom volt. Érdemes elolvasni a Wikipédia szócikkét a lapról. Sok, a korra jellemző adatot találtunk benne arról, hogyan is képzelték el a “nem elégséges etikai, morális ismeretek fejlesztését, és a szocialista szexuális erkölcs fundamentumának lerakását”.

Az első borítón a csalogatónak szánt, a szocialista erkölcsnek megfelelően “kissé ledér” fiatal nő (lány) látható, a hátsó viszont már teljesen rendben van ideológiailag is: a balatonboglári építőtábort, a kor fiataljainak szervezett “munkára szoktató, nevelő” ifjúsági táborok egyikét mutatja be a csábítóan mosolygó fiatal lányokkal. Ezt a boglári szőlőgazdaság munkásait segítendő táborként hozták létre. 1970-ben magam is voltam ott, “testközelből” ismerem: szerintem az ifjú titánok több kárt okoztak, mint amennyi hasznot hajtottak. De biztos jól érezték(tük) magunkat: kevés munka, sok ital, játék és lányok. Kell-e a fiataloknak több? Ja, és itt választódtak ki a gólyák közül a főiskolai, egyetemi KISZ, majd később pártalapszervezetek vezetői, főleg azok, akik jól bírták az italt és a szexet és fölmondták az ideológiai szövegeket. A bemutatóban közlöm a keresztrejtvényt és egy oldalt az ifjúsági tanácsadó szövegeiből. Rögtön az első kérdés csodálatos: az ifjúmunkás dilemmája, hol jelentkezhetne ifjúgárdistának a nyilván szocialista öntudattól dagadó kedvű fiatalember.

Hát ennyi volt a mai kis színes. A következő blogban, a 16. kéziratoldal mellé már komolyabb témát választok “kísérőnek”.

Köszönöm a figyelmet.