102. Csorba blog

Én, a Csorba ügyek félnótás jegyzője, újra jelentkezem. Azzal a kiegészítéssel, hogy most nem csak fél-, hanem inkább harmad-, vagy negyednótás vagyok. A könnyűnek mondott műtéten túl vagyok, de az erős antibiotikumok hatásán még nem. Mindenféle mellékhatásuk érvényesül: szédülés, álmosság, gyengeség, elesettség és egyéb altesti zavarok. A teljes test és a szellem csak kullog a kisebb külsérelmi nyomok gyors gyógyulása nyomában. Mivel a buta gyógyszerek holnapra elfogynak, talán a hatásuk is múlik.

Addig is folytatom a megszokott mantrával.

Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.

A mai  Csorba vers: Klinikai töredékek 1–3. A vers a linkről meghallgatható a költő előadásában is. Különösen a 3. töredék illik lelkiállapotomhoz:

3

(CSAK JÖNNÉNEK ÚJRA)

Csak jönnének jönnének újra
tisztán a szellem
rezzenései
a testi bolygásokra válaszul
ha százszor több kín járna is velük
Csak lenne bent világosság megint
mint amikor
gyakran keservesen
de mégis bőven
dőlt a vers

Az utolsó sor az én esetemben pontosan így szól: dőlt a bejegyzés🙂

Amiért ezt a bejegyzést most kierőszakolom magamból, az a 101. blog alábbi pár mondata:

“Szolgálati közlemény! A Csorba emlékezést a Pécsi Köztemetőben, a költő sírjánál  szeptember 13-án 17 órakor tartjuk!
Ismét fölhívom a figyelmet a PécsiLIT irodalmi fesztiválra, melynek weboldala itt érhető el. Kiemelem a bőséges ajánlatból a megnyitót, amely szeptember 14-én lesz 11.00 órakor a Művészetek és Irodalom Házában. Itt Nagy Imre professzor úr, a Társaság elnöke fog megemlékezni Csorba Győzőről”

Ha a műtétem miatt nem is tudtam jelen lenni, azért kötelességemnek érzem, hogy beszámoljak róla, mindkét emlékezés zavartalanul lezajlott a jelenlétem nélkül is. (Sőt, talán éppen amiatt;)
A Társaság tagjai közül többen jelen voltak az eseményeken, sőt visszajelzéseket kaptam arról, hogy jól érzeték magukat a résztvevők. A PécsiLIT fesztivál megnyitójáról itt olvashatnak képes beszámolót.

A temetői megemlékezésről itt láthatnak egy képösszeállítást. A sírnál az “örökös” résztvevők láthatók. Szerencsére fiatalok is voltak a rokonság köréből. Köszönöm a részvételt mindenkinek.

Egy szívemnek nagyon kedves megemlékezés is volt a héten, melyre többször felhívtam a figyelmet a honlapon is. A Várkonyi Emléknap a képek és a hallottak alapján is nagyon jól sikerült. Kicsit irigykedem is Várkonyi Katára a hagyaték és az emlékek egyik fő őrzőjére: okosabban, ügyesebben és jobb szervezőkészséggel végzi fontos munkáját, mint én. És talán simulékonyabb is a modora, mint az enyém: könnyebben tud támogatókat szerezni. Kívánok neki sok sikert és minden jót a jövőben is.

A város egyéb “jeles” eseményeiről” most nem adok hírt, ezt az oldalt is elég volt összeállítanom. (Van olyan esemény is persze, amelyről akkor sem beszélnék, ha vasegészségem volna. Gondoljon mindenki, amire akar.)

Köszönöm figyelmüket, remélem a “harmadnótás” nem okozott csalódást.