Nem gondoltam, hogy a százas blogbejegyzések sorát egy ilyen hírrel kezdem, de a Jóisten így akarta.

Váratlan hívást kaptam az orvostól: vasárnap este 7 órára menjek be a klinikára, hogy előkészíthessenek a hétfői műtétre, epe eltávolításra. Ugyan vártam a hírt, de az értesítés kissé megzavart. Örülök, hogy túl leszek műtéten, ám kicsit mérges vagyok, hogy éppen mostanra esik. De nincs mit tenni, ezekkel a műtéti időpontokkal nem lehet szórakozni.

Így most a műtétet mentségül megjelölve bejelentem, hogy hétfőn a Csorba-megemlékezésen nem tudok jelen lenni, amint PécsiLIT megnyitójára, egyes rendezvényeire, valamint Várkonyi emléknapra sem tudok elmenni.

Utóbbi kettőt nyilván nem rázza meg a hiányom, a sírnál történő megemlékezésre esetleg ellátogatóktól elnézést kérek.

A következő megjegyzéseimbe (ha lesznek) valószínű kevesebb epés megjegyzés kerül majd;)

Most nem is húzom tovább az időt, befejezésül a szokásos mantrát ideírom:

Szolgálati közlemény! A Csorba emlékezést a Pécsi Köztemetőben, a költő sírjánál  szeptember 13-án 17 órakor tartjuk!

Ismét fölhívom a figyelmet a PécsiLIT irodalmi fesztiválra, melynek weboldala itt érhető el. Kiemelem a bőséges ajánlatból a megnyitót, amely szeptember 14-én lesz 11.00 órakor a Művészetek és Irodalom Házában. Itt Nagy Imre professzor úr, a Társaság elnöke fog megemlékezni Csorba Győzőről

A mai  Csorba vers:  [Aludtam, s késekkel kutattak…] A vers, amit nem véletlenül választottam, a Hátrahagyott versek című kötetben jelent meg. Persze az én műtétem sokkal egyszerűbb(nek tűnik), mint Csorbáé.

A vershez írt lábjegyzetem a kötetben: „Jelenkor. 2000. 7–8. 767.; A versesfüzetben az előző oldalon a lap tetején jegyzet: »85. dec. 5–19. Ideg- és elmeklinika. Dec. 11-én műtét, Aorta carotis interna-szűkület (dr. Stefanics János)«; Súlyos érműtétje után írt vers. A műtét során rövid időre megállt a költő szíve. Az orvosok újraélesztették. dr. Stefanics János az operáló orvos. A költő több verset is írt erről az esetről. Ld. például Meleg tenyérben és [Itt voltam-e még…?].” In: Hátrahagyott versek. Pécs : Pro Pannonia, 2010.

Mindenkinek minden jót kívánok és köszönöm a figyelmet.