100. Csorba blog. Hírek

Csendben megjegyzem: a Csorba blog elért a 100. számhoz! Köszönöm az eddigi figyelmet!

Szolgálati közlemény! A Csorba emlékezést a Pécsi Köztemetőben, a költő sírjánál  szeptember 13-án 17 órakor tartjuk!

Ismét fölhívom a figyelmet a PécsiLIT irodalmi fesztiválra, melynek weboldala itt érhető el. Kiemelem a bőséges ajánlatból a megnyitót, amely szeptember 14-én lesz 11.00 órakor a Művészetek és Irodalom Házában. Itt Nagy Imre professzor úr, a Társaság elnöke fog megemlékezni Csorba Győzőről

Két Nagy Imre könyv idei megjelenéséről adott hírt a BAMA. Gratulálunk professzor úrnak az eredményes évhez. Sok hasonlóan termékeny évet kívánunk még.

A rengeteg hirdetésből kibogarásztam a szöveget, idemásolom:

“Júniusban látott napvilágot a Katona József-drámák kritikai kiadásának harmadik darabja, amely három mű hiteles szövegét adja filológiai jegyzetekkel, Vitézi játékok címmel. Érdekessége az István, a magyarok első királya című dráma, a Szent István-kultusz által ihletett mű, melynek pesti ősbemutatóján, 1812-ben Katona József alakította a címszerepet, és színészként ezzel a szereppel búcsúzott el a közönségtől, aztán jogi pályán ténykedett.
A másik könyv Várkonyi Nándor irodalomtörténeti főművének, Az újabb magyar irodalom 1880–1940 című, 1942-ben megjelent munkának javított, új kiadása. A pécsi vonatkozású művet jegyzetekkel, kommentárokkal látta el Nagy Imre, és egy háromrészes kísérő tanulmánnyal egészítette ki, amely bemutatja a pécsi szerző könyvének keletkezési körülményeit, egyben elsőként ad alapos áttekintést a népi írók munkásságáról.”

Nagy Imre fotója a cikk mellett:

Két újabb könyv az irodalomtudóstól | BAMA

A mai  Csorba vers: Kertem. A vers a linkről meghallgatható a költő előadásában is. A versben a szeretett kert őszi elmúlását idézi és hasonlítja a saját őszéhez a költő, s ismét alkalmazza a verseiben sokszor megtalálható “időjátékot” is.

“Húszegynéhányadikszor
– s még mennyiszer?
Lesz majd egy ősz (s talán már
itt van közel),
mikor az élő nem küld
már holtakat,
s a kertben szellemek nem
bolyonganak,
csak a tárgyak zörögnek,
míg nyugtató
csönddel nem száll le rájuk
a néma hó.”

Ha jól számolom, már harmadszor említem gyors egymásutánban Sipos Béla professzort a blogban. Most azért, mert professzor úr elárulta, hogy ő is dedikált könyvet Csorba Győzőnek. S azt is elárulta, hogy egyetértettek Csorbával a könyv főszereplőjének és egyik mellékszereplőjének (aki aztán egy ponton maga is főszereplő lett) a megítélésben. A könyv leírása Csorba könyvtárának általam összeállított katalógusában:

  1.              Sipos Béla: Heller Farkas. – Bp. : Akadémiai K., 1990. – 217 p., [1] t. fol. ; 15 cm. – (A múlt magyar tudósai). – Dedikálás a szennycímlap homlokoldalán (verzóján Heller Farkas fotója): „Csorba Győzőnek őszinte tisztelettel és szeretettel ajánlom e munkát Pécs 93. 03. 05. Sipos Béla”. – ISBN 963 05 5847 5 kötött. – Jó állapotban. – Magyar tudós, közgazdász, életrajz, pályakép, Csorba Emlékszoba.

A könyv a katalógus betűrendes besorolásában kapta a 2353. sorszámot. A bejegyzés szerint a Csorba Emlékszobában van. A Heller Farkas szócikk a Wikipédiában részletezi azt a történetet, amely éppen a fenti kötet jóvoltából vált közismertté. A történet jellemző a Magyar Tudományos Akadémiának a II. világháború előtti akadémikusokkal szembeni viselkedésére: az Akadémia vezetői a tudományos munkásság elismerése helyett aktuálpolitikai érdekek kiszolgálói lettek. Heller Farkasé nem egyedi eset, hasonló például Hóman Bálint vagy Orsós Ferenc tudósok kizárása is.

Köszönöm figyelmüket és tartalmas irodalmi fesztiválozást kívánok.