Először egy felhívás. Amit azonnal módosítanom kell: ember tervez, pandémia végez. A módosításról az Emléknap fő szervezője, Kende Kata küldött értesítést, éppen, amikor már elkészültem a bejegyzéssel. Az  értesítés:

„A hivatalos állásfoglalás nem teszi lehetővé az Emlékkonferencia megtartását ebben az időpontban. Az emléktábla avatása és a sír koszorúzása változatlan marad.
Előrejelzés szerint esni fog az eső, de viszünk esernyőt.”

Ennek ellenére a meghívót változatlanul közzéteszem alább, hogy láthassák, mi marad el. Kérem, aki tud, jöjjön a táblaavatóra és a temetői megemlékezésre. Az Emlékkonferencia új időpontjáról hírt adok.

Az eredeti meghívó:

Az alábbi meghívón minden fontos tudnivaló szerepel. Németh László Pécs szent emberének nevezte Várkonyi Nándort, ez talán a legpontosabb jellemzése a tudósnak. Május 19-én bizonyos rendszabályok betartása mellett már megtartható az emléknap minden rendezvénye. A Csorba Társaság nevében is bíztatok mindenkit, vegyen részt a rendezvények bármelyikén, amennyire ideje engedi! Ahogyan a meghívó aláírói is kérik: „Emlékezzünk együtt!”

(Több újságíró-szerkesztő is szerepel a levelezőlistámon, őket külön is kérem: hirdessék az eseményt nyomtatott, digitális vagy akár filmes felületeiken! Mert Várkonyi Nándor – aki például Weöres Sándornak, Németh Lászlónak, Kodolányi Jánosnak, Csorba Győzőnek is barátja volt – megérdemli, hogy emlékét megőrizzük. Köszönöm szépen.)

Az előző blogbejegyzésben Keresztury Dezső Csorbának szóló dedikációiról írtam. Nem mutattam be valamennyit csak azt, amelyik az ismertetett Keresztury kötetben volt. Most végigböngésztem a Csorba könyvtára című fájlomat, itt mellékelem belőle az összes Kereszturyhoz kapcsolható kötetet, amelyek Csorba könyvtárában fellelhetők. Jelentős részük a Csorba Győző Emlékszobában található.

A végére hagytam a könyvismertetőt:
A legismertebb magyar királylányról írt regényt Zsuffa Tünde.

„A kereszténység értékei és a magyar történelmi múlt iránt érdeklődő közönség könnyed elbeszéléstechnikával megírt, hagyományos szerkezetű regényt olvashat Zsuffa Tünde kötetében az egyik legismertebb magyarról, Árpád-házi Szent Erzsébetről, akinek kultusza Dél-Amerikába is eljutott, hiszen a kolumbiai bogotai főegyházmegye – amelynek napjainkban mintegy három és fél millió híve van – védőszentje is ő.”

Köszönöm figyelmüket.