![](https://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2021/09/Dedikalas-kep.jpg)
16. Csorba blog. Velényi János Ciprián O. Cist.
2020.11.04.![](https://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2021/09/Dedikalas-kep.jpg)
18. Csorba blog. Kettőshangzat
2020.11.08.17. Csorba blog. Hírek, képek.
![](https://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2021/09/Dedikalas-kep.jpg)
Csorba Győző Simon Bélának (balra) dedikál. Csorba mellett Ágh István. A 98. Csorba blog melléklete.
A Kettőshangzat című Csorba kötetet szerettem volna ismertetni, de azt majd később. Az ismertetés helyett örömteli és szomorú híreim is érkeztek.
Először az örömhír.
![Geza Szőcs (poet) - Transylvanian Hungarian politician.jpg](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Geza_Sz%C5%91cs_%28poet%29_-_Transylvanian_Hungarian_politician.jpg/250px-Geza_Sz%C5%91cs_%28poet%29_-_Transylvanian_Hungarian_politician.jpg)
„A Kossuth-díjas énekmondó, népzenész Mosonmagyaróváron született 1954-ben. Utolsó interjúját lapunknak adta, amelyet itt olvashatnak el.
– Nem én voltam az érték, hanem amit közvetítettem. Majdnem teljesen mindegy, hogy ez tetszik a közönségnek, vagy nem. Tetszik, nem tetszik: ízlés kérdése, az ízlést pedig formálja a politika, és már megint a politikánál vagyunk, ami pedig nem érdekel – mondta Kátai az interjúban.”
Egy szomorkás emlék.
GYÖNGYÖK PERDÜLNEK SZÉT
Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a zsinórjuk?
Felfűzném ismét, de mit érne: hiányzol,
biztos csat, hogy meg tudd őket tartani, Kedves.
Tán kora volt még? Napfelkeltét szürke derengés,
úgy áhítlak, megsápadtam a nyugtalan éjtől;
zsúfolt nézőtérnyi nagy arccá nőttetem arcom,
fenséges jelenésedből semmit ne mulasszak.
Ó, ahogy árva öböl bizakodva
szórja a nyílt tengerre a karcsú
fárosz fénytereit; sivatag folyamágya
vágyik a tiszta hegyekből égi üdén leiramló
zápor után; – rab leskel bűntelen ablak-
résén egyetlen csillag vigaszára;
mint nyomorék, aki el-
dobja meleg mankóit: a szent oltárra akasszák,
s ott fekszik, s csodatétel nélkül lábra sem állhat:
lásd, ha te nem jössz, így sodródom a vég fele én is.
Csak téged szomjazlak. A kő hajszál-repedése,
mert átszúrja a fű, nem akarja-e, hogy tavaszodjék?
Végig a föld tavaszodjék. S hogy meglássa a hold a
tóban a képét, nincs-e vajon szüksége a másik
csillag erős kölcsönfényére? Akármi kicsinység
megtörténhetik-e, ha a minden idők, a jövendő
teljessége felénk nem mozdul? És, Kire-Szó-Nincs,
hogyha te nem vagy benne? Kevéskét tartani tudlak,
s aztán vége. Erőt vesz rajtam a kor, vagy
gyermekek állnak utamba.
In: Rainer Maria Rilke: A párduc. Válogatott versek : Válogatott versek. – [Szentendre] : Interpopulart, 1995. – (Populart füzetek, ISSN 1216-8661 ; 107). – ISBN 963 613 100 7
Megjelent még: Csorba Győző: Kettőshangzat : Válogatott versfordítások. – Bp. : Európa Könyvk., 1976. – ISBN 963 07 0898 1 kötött. – 216–217. p.
Őszi képek Donátusból. Egy vörös, egy arany és egy zöld és arany.
![](http://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2020/11/20201103_103115-1.jpg)
![](http://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2020/11/Megdolt-a-vilag-1.jpg)