A Csorba Győző Társaság 65. hírlevele.
2016.09.11.A Csorba Győző Társaság 67. hírlevele.
2016.09.17.Ez a Csorba Győző Társaság 66.hírlevele
1. Tegnap volt Csorba Győző halálának 21. évfordulója. Az előző hírlevelekben beharangozott emlékezéseken – a délelőtti időpont ellenére is – szép számban összejöttek Csorba barátai, tisztelői. Úgy érzem – a rendezvények utáni beszélgetések is ebben erősítenek – meghitt hangulatú emlékezések voltak ezek az utcanévtáblánál és a temetőben is. Az utcanévtábla avatásáról készült fotók a facebookon itt láthatók.
(Többen panaszkodnak levelezőtársaim közül, hogy a facebookon nem érik el a híreket, képeket, nekik mellékelem a képeket, remélem, szerzői jogokat nem sértek ezzel. (Kép1. ; kép 2.; kép 3.; kép 4.; kép 5.; kép 6. ) A temetői megemlékezésről sajnos még nem kaptam képeket.
Az egyik mellékelt képen a névtábla előtt Pintér László, aki a rendezvény kényszerű levezetője volt (kényszerű, mert utálja a szereplést), Sólyom Katalin Jászai Mari- és Aase-díjas színésznő, Fazekas Orsolya Pécs Város Önkormányzata Kulturális és Közművelődési Bizottságának alelnöke és prof. Nagy Imre a Csorba Győző Társaság elnöke látható. (Balról-jobbra.)
Sólyom Katalin Csorba Győző Séta és meditáció című versét mondta el nagyszerű átéléssel, a tőle megszokott igen magas színvonalon, azt a verset, amelyben a költő szeretett városa iránti érzelmeiről vall. (Olvasható, több előadó interpretálásában hallgatható itt.) Utána Fazekas Orsolya a város vezetői nevében méltatta Csorba Győzőt, a költő hűségét a városhoz, s azt mondta, a város is hű lesz költőjéhez, nem felejtkezik el róla, s az utcanév-adással is az emlékezés erősítését segíti. Értő és okos beszéd volt. Köszönjük szépen.
Prof. Nagy Imre is arról beszélt meghitt hangú köszöntőjében, hogy Csorba mennyire szerette a várost, milyen sok verset írt a város utcáiról a Mecsek fontos helyeiről. A város változott, utcáinak neve is változott, de mindig újjászületett úgy, hogy az új utcák, új nevek a régiek helyét, nevét is őrzik. A professzor Csorba Egy eltűnt pécsi utcára c. kötetéből olvasott fel versrészletet, amely éppen az utcanév változáshoz illett: "Hát bizony nincs mese / ezen nem fordít senki se / időnként kellenek / efféle rendcsináló szelíd manőverek". (A kötet címét adó és Nagy Imre által is idézett vers az Anabázis c. Csorba kötetben jelent meg először, itt olvasható. A beszédek után Fazekas Orsolya és Nagy Imre leleplezte az utcanévtáblát. (Az eseményről a pecsma.hu is hírt adott. Köszönjük szépen!
A jelenlevők nagyobb része a tábla leleplezése után a Pécsi köztemetőbe ment Csorba Győző sírjához, csendes főhajtásra, koszorúzásra. (Erről a 4. pontban írok.)
2. Ha már szóba estek a "rendcsináló szelíd manőverek" amelynek sorába az utcanév-változás is beilleszthető, néhány mondat a névváltoztatás és a táblaavató előzményeiről.
Amikor januárban először szó esett a Csorba Emlékév eseményeinek, rendezvényeinek tervéről, még a Csorba szülőházának helyén épült ház falára készítendő emléktábla is szóba került. Végül a sok rendezvény között-mellett a Csorba Győző utcanévtábla avatása maradt meg a sorozatban a három rendező szerv – a
Csorba Győző Könyvtár, a Csorba Győző Társaság és a pénzügyi terheket majdnem 100%-ban álló Polgármesteri Hivatal – egyeztetései után. Az emléktábla felállítása, avatása egy következő év eseménye lehet.
Az utcanév változtatásának története a következő. A Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága több útmutatót adott ki az utcanevekkel kapcsolatban, amelyekben javaslatot tett a kommunista eszmerendszer képviselőiről és a szocialista időszak egyes vezető kádereiről elnevezett utcák nevének megváltoztatására. Pécsett is sok ilyen utcanév volt Marx-Engels-Lenintől kezdve egészen szegény Erdei Ferencig, aki tudós ember volt, de elkötelezett kommunista is egyben. (Idézet a wikipédiáról: "…1945 után többször miniszter, 1956-ban miniszterelnök-helyettes, 1956 után pedig a szövetkezetesítés egyik élharcosa." Az MTA ajánlások alapján a Polgármesteri Hivatal megkérdezte a pécsi polgárokat, kiket tartanának alkalmasnak arra, hogy róluk az MTA által megnevezettek helyett – akik között Erdei Ferenc is ott volt – utcát nevezzenek el. Az egyik legtöbb, ha nem a legtöbb szavazatot Csorba Győző kapta. Pécs utcaneveinek legjobb ismerője, a Csorba Győző Társaság ötletének szülője dr. Pesti János nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens is önzetlenül segített abban, hogy legyen Csorba Győző utcanév Pécsett. Neki is köszönhető végül, hogy az eléggé frekventált helyen, a Nevelési Központ mellett, a Várkonyi Nándor utca, Apáczai Csere János körtér, Aidinger János út, Németh László utca, Csontváry Kosztka Tivadar utca, Kodolányi János utca és a Kassák Lajos utca közvetlen szomszédságában, a változtatásra javasolt Erdei Ferenc utca helyén legyen a Csorba Győző utca. Ennél alkalmasabb "társaságba" a költő nevét viselő utca talán nem is kerülhetett volna.
Köszönet érte mindenkinek, aki segítette a megvalósulást.
Azt a facebookon már megírtam, nem Csorba tehet arról, hogy a lakóknak és a lakcím nyilvántartó hivatal dolgozóinak is többletmunkát okozott a lakcímváltozás adminisztrálása. Nem a költő tehet arról, s nem is utódai, Társasága és tisztelői, hogy Erdei Ferenc neve nemkívánatos utcanév lett. Ha Erdei Ferenc, aki az MTA-nak is rendes tagja lett, megmarad a tudománynál, s nem keveredik a politikába, minden bizonnyal senkinek sem jutott volna eszébe, hogy megváltoztassa az utcanevet. Csorba neve Pécs város történetének fényes lapjain marad fönn, őt semmiféle rezsim nem találhatja kifogásolhatónak, utcájának lakói nyugodtan élhetnek új lakcímük változtatása nélkül.
3. Még mielőtt a cink vagy hasonló erre szakosodott internetes "orgánumok" szóvá teszik, jelzem, hogy az utcanévtábla feliratát nem ellenőrizhettük a kihelyezés előtt, így az azon levő helyesírási hibáért semmilyen felelősséget nem tudunk vállalni, felelőst pedig nem is fogunk keresni, semmi értelme nincsen elrontani az ünnepet ilyesmivel.
4. Az utcanévtábla avatása után a Pécsi Köztemetőben Csorba Győző sírjánál az egybegyűltek előtt dr. Hernádi László Mihály mondta el igazán nagyszerűen Csorba Istenről öregedőben című versét. (Olvasható itt.) Utána prof. Nagy Imre tartott rövid emlékezést, amelyben először arról beszélt, milyen szomorú év ez a magyar irodalomtörténetben: először Kertész Imre, aztán Esterházy Péter, végül éppen egy nappal az emlékezésünk előtt, Csoóri Sándor költözött az égi magasokba. A professzor ezután ismét Csorba egy verséből – Körtefa – olvasott fel. A körte és a fa versbeli metaforáját a költő és műve kapcsolatához hasonlította: "Íme, egy télikörte-fajta. Október táján még kemény, barátságtalan, / legföljebb enyhén cukrosvíz-ízű. A polcokon aztán, a végleges társas / magányban érni kezd. Kívülről semmit se kap többé, de ami benne van, az / minden molekulájában érvényessé válik, s mozgósít szivárvány-ízeket, / száz-ráncú zamatokat, kényes aromákat. // De a fának erről sejtelme sincs már." A költőnek már sejtelme sincsen arról, termése a társas magányban milyen "ízeket, száz-ráncú zamatokat, kényes aromákat" érlel. (A Körtefa című vers itt olvasható és Csernus Mariann előadásában meg is hallgatható.
A síremlékre Pajor Zsófia a Csorba Győző Könyvtár rendezvényszervezője, a Csorba Társaság állandó segítője egy kemény táblára kasírozott Csorba-fotót is elhelyezett, megidézve a költőt. Köszönjük szépen! A képet itt közlöm.
Az emlékezés a koszorúzással fejeződött be, a sírra a Csorba Győző Könyvtár, a Csorba Győző Társaság, a Baranya Megyei Könyvtárosok Egyesülete és magánszemélyek helyezték el virágaikat, koszorúikat.
A táblaavatást és a koszorúzást csengőszó foglalta keretbe: Pintér László Csorba Győző kedves csengői közül szólaltatott meg egyet, mindegy meghívva annak hangjával a költőt az emlékezők körébe.
Fölemelő és szép események voltak ezek, köszönjük a kiváló előadóknak a közreműködést, a jelenlévőknek a részvételt.
5. A 63. hírlevélben amiatt méltatlankodtam, hogy a pecsma.hu című portálon olyan cikk jelent meg Janus Pannonius pajzán epigrammáiról, amelyben az idézett epigrammák fordítóját és a "pajzán epigrammák" elnevezés atyját, Csorba Győzőt nem említik meg. Kedves levelezőtársamtól tegnap megkaptam a cikk "javított" változatának címét. Az általam kifogásolt írás ma a régi helyén ugyan, változatlan dátummal, de változott címmel, változott szedéstükörrel jelenik meg. Annyi változás tapasztalható, hogy a cikk végén a következő szöveget olvashatjuk: "Az idézett verseket mind Csorba Győző pécsi költő fordította, akinek 100 éves jubileumát idén ünnepeljük." Hírlevelünk, úgy látszik mégsem hatástalan. Köszönjük a kiegészítést.
6. Érdekes hírre bukkantam ugyancsak az interneten: "Mesélő utcanévtáblákról nyílik kiállítás a Pexter Galériában" A cikk szerint szeptember 17-én délután 17 órától Pécs hírességei cím alatt Csorba Győzőről is előadás hangzik majd el Hoss Bencétől. Kíváncsian várjuk!
7. A Drinóczi Ildikó által kitűnően elkészített Csorba Győző Emlékkiállítás Eger után minden valószínűséggel a Pécsi Civil Közösségek Házába "vándorol" majd. Köszönjük Sólyom Katalin művésznőnek a kiállítás szervezését a Civil Közösségek Házában, Drinóczi Ildikónak pedig az ihletetten válogatott és a jelek szerint "kapós" kiállítás elkészítését.
8. Boda Miklóstól, Csorba Győző kollégájától, a pécsi könyvtárosok élő legendájától az ünnepségek közben vidám képeket kaptam Csorba Győző mellszobráról. Köszönöm szépen, s közülük hármat itt közlök: kép 1.; kép 2.; kép 3.) .
9. A temetőben járva frissen hantolt sír mellett mentünk Csorba síremlékéhez. A közelmúltban elhunyt, s múlt kedden búcsúztatott Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész sírjáról és a búcsúztatóról itt közlök képet a Pécsi Hírek című hetilapból. Nyugodjék békében!
Köszönöm a figyelmet!