241. Csorba blog. Emlékezés a Jelenkor volt szerkesztőire és Csorbára a költő halálának évfordulóján
2023.09.15.
243. Csorba blog. Az újabb (déd)unoka és Csorba Győző unoka-versei
2023.09.23.
1. Ezen a hétvégén is két új videóval bővítettem a Csorba youtube csatornát. Egyik a Pécsi Városi Tv felvétele a 2005-ös Csorba emlékezésről a Pécsi Köztemetőből. A felvételen Bertók László és Iványi Katalin a Csorba Győző Könyvtár „névadó” (de legalábbis azt előmozdító”) igazgatója is emlékezik Csorba Győzőre. A másik feltöltés a Szavak a szépségről című Csorba vers. A verset, alcíme szerint is A Pécsi Nemzeti Színház újjáépített Kamaraszínházának megnyitására írta a költő, aki egy beszélgetésben elmondta, soha nem szeretett felkérésre „alkalmi” verset írni. Nyilván akkora nyomás nehezedett rá, hogy ezt a felkérést nem tudta visszautasítani .
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba mű válogatásomból:
Bumeráng
„Ha majd öreg leszel…” Ronsard… agyon-
csépelt szöveg mint Villoné is: „Adnád
szívesen majd de koldusnak se kell
amit most megtagadsz”
Lágy vagy kemény
fenyegetések s roppant ostobák
ne hallgass rájuk -: önvigasztalások
Légy kíméletlen s önző gyűjtsd a mézet
ne nézd hogy az a másik… Rágja szét
párnáját kínjában a szerelem
nem irgalmasság rakd tele a mézes
bödönt s ha majd keserű lesz a szád…
Mert Ronsard Villon… az nem érdekes
de keserű lesz mindenképp a szád
ha majd öreg leszel ha az leszel
és hogyha már a koldusnak se kell
amit most (mondjuk tőlem) megtagadsz
A vers a Görbül az idő című, 1985-ben kiadott kötetben olvasható. Az akkorra már az öregség és a betegség gyötrelmeivel küzdő Csorba keserű figyelmeztetése, szinte átkozódása az őt visszautasító nő(k)nek szól, azaz azt „üzeni”, egykori visszautasítása(i?) visszaszállnak az őt elutasító nőkre. Nagyon érdekes és finom a kétértelmű figyelmeztetés: „…a szerelem / nem irgalmasság rakd tele a mézes /bödönt s ha majd keserű lesz a szád…” A költő valószínű, többek között, az 1981-ben írt Rom Viktor és a kis bula című versére, illetve az abban magamagát kicsúfoló csalódására utalhat vissza. Csorba szerette a szép nőket, szívesen udvarolgatott nekik (jobbára ártalmatlanul), ezért öregségében különösen elszomorította férfiúi vonzerejének csökkenése.
5. Ancika, aki egészen biztosan soha nem utasította vissza Csorba egyetlen kérését sem, 2012 szeptember 13-án halt meg. Nem lehet nem emlékezni rá. Én ezzel a régebbi összeállításommal idézem meg őt: Életképek Ancika főszereplésével. Szeretettel gondolunk rád, mindenki kedves Ancikája. Nehéz életed volt, nyugodjál, pihenjél békében.
6. Rajnai László Dante tanulmányát ígértem, most teljesítem az ígéretet. Kedvcsinálónak három kép, majd utána a teljes tanulmány pdf-formátumban. Hogy ne kelljen külön kattintgatni, idemásolom a 240. Csorba blog beharangozóját a tanulmányról:
„7. Mai „különszámom” története: kisebbik fiam könyvtárának rendezése, könyvporolás közben megtaláltam Rajnai László Dante arca című nagyon érdekes írását, melyet különlenyomatként a Dante a középkor és a renaissance között című Dante emlékkönyvből adott ki a szerző. Fiam el- én most „visszaoroztam (rövid időre) Csorba könyvtárának ezt a darabját. A lenyomat (valaki egyszer már megmondhatná, különnyomat vagy különLEnyomat a helyes megnevezés) leírása a Csorba könyvtár katalógusában:
2194. Rajnai László: Dante arca / írta Rajnai László. – Bp. : Akad. K., [1966]. – p. 247-290. ; 19 cm. – (Klny. Dante a középkor és a renaissance között : Emlékkönyv Dante születése 700. évfordulójára). – Dedikálás a borító belső oldalán: „Győzőnek szeretettel Laci 66. júl. 12.” – Fűzött. – Jó állapotban. – Olasz irodalom, költő, Dante, Alighieri, tanulmány.
A tanulmányt – amelyben rendkívül érdekes és szokatlan „arcrestaurálási”-leírási kísérletet végzett el Rajnai László – szkennelem és a következő blogban közzéteszem. A ragyogó tehetségű, de nehéz természetű, szerencsétlen sorsú, beteges pécsi irodalomtörténészről, kutatóról, fordítóról többször írtam a honlapon.
Galsai Pongrác, Rajnai László és Várkonyi Nándor 1963-ban. Forrás: Életünk, 2017.
A Csorba honlap kezdő oldalának bal felső sarkában bármelyik nagyító ikonra kattintva sok releváns találatot kaphat az érdeklődő, melyből kibomlik egy intrikáktól, elhamarkodott ítéletektől, fals (hazug) híresztelésektől is hemzsegő irodalmi élet képe (is). A művészek sértődékeny, hiú, elfogult emberek, általában különös/különleges karakterek, ezért könnyű rossz helyzetekbe keverni, „beugratni” őket. Örömmel hívom fel a figyelmet az Életünk című folyóiratban megjelent, Rajnai Lászlóról szóló írásokra, s hogy teljesebb portrét kapjon az érdeklődő a szerzőről, a szám linkjét is megadom. Rajnai útja sokszor találkozott Csorbáéval. Nem csak a honlap oldalain, de a fenti Életünk-számban is sokat olvashatnak a kapcsolódásokról, sértődésekről, félreértésekről. Rajnai Lászlóval kapcsolatban – akkor még tájékozatlanabb voltam az ilyen helyzetekben, mint ma – egy nagyon neves pécsi alkotó engem is belerángatott egy kellemetlen vitába. De ezt már nem kívánom felmelegíteni. Aki akarja, a Csorba honlapon megtalálhatja történtek krónikáját.
A rendkívül érdekes tanulmányok, cikkek mellett, ritkán látható fotók (ld. pl. kiemelt képünk) is találhatók a lapban a szerzőről és kortársairól, köztük pécsiekről is. A lapszámnak Rajnai László életének kutatója, munkásságának feldolgozója, köteteinek pécsi kiadója dr. Szirtes Gábor volt a vendégszerkesztője.”
Így néz ki Rajnai arcrekonstrukciója szóban. Pontos „információs csomag”, akárcsak a szerző Dante ikonográfiája.
A teljes tanulmány itt olvasható.
7. Bejegyzések a Jelenkor facebook oldaláról:
89 éve született Kalász Márton.
111 éve született Kálnoky László
És egy bejegyzés: Szabó Magda a könyvtárosokról.
Kalász Márton, Kálnoky László Csorba barátai voltak, Szabó Magda könyvtárosának szavai pedig teljesen egybecsengenek Csorba véleményével. „»Az olvasókat nevelni kell« – mondta Nóra, persze először a könyvtárosnak kell nevelnie önmagát. Ha már a könyvtárosnak van ízlése, akkor kezd a körzetének is ízlése lenni, csakhogy ehhez nemcsak könyvek tartalmát kell ismerni, hanem az olvasók lelkivilágát, képzettségét, problémáit, még sérüléseit is.” (Szabó Magda: A Danaida) Talán nem vagyok nagyon szerénytelen, ha leírom, 40 év könyvtárosság tapasztalatával felvértezve én is ugyanezt vallom.
Köszönöm figyelmüket.
