Költészet napja 2023.

[Csorba Eszter közlése alapján frissítve 2023. 04. 11. 23:17. Ld. a pirosan szedett részt! P. L.]

Az én jeligém lehetne 2023 jeles napján:

Kép forrása.

Valóban, elzúgtak mellettem a napi-heti aktualitások, mert egyetlen aktualitás volt eddig a család. Így most az utolsó pillanatban emlékezem meg a költészet napjáról.
Először Csorba egy fiatal költőknek szóló, mindig aktuális figyelmeztetésével:

KÖLTŐK, FIATALOK

Öcséim drága öcséim költők fiatalok
kiábrándítsalak? én rosszat nem akarok

én nem akarok rosszat de ne kérdezzetek
ne kérdezzétek hogy s mint látom a költészetet

mondtam igen hajdanta én is nagy szavakat
hogy így meg úgy hogy szentség nincs más a nap alatt

hogy életem egyetlen tartalma célja ügye
hogy azért van hogy az embert magasabbra vigye

hogy nincs alku hogy érte semmi se drága hogy…
− miként ti gondoljátok költők fiatalok

nyilván kijelölve napom már mire nem jön éjszaka
vagy éjszakám amelynek nem pirkad hajnala

ha valamikor hát most köntörfalazni tilos
(bár ahogy mondják: mindent eltűr a papiros)

vagyis: csak írtam írtam s a szavak szerkezetek
a vers rámkényszerített mindig egy s más szerepet

s ha új lett készen: − újra, ha sok-sok − mind az egész
gyümölcseként termett egy kancsal viselkedés

esetleg félig kancsal vagy negyedig ötödig az
az arány mindegy az a fontos hogy valamiképp nem igaz

öcséim drága öcséim költők fiatalok
ringyók a szavak befűzni ne hagyjátok magatok

úgy se hogy mint a bogáncsok rátok ragadjanak
vagy szándékotok ellen valami mást mondjanak

úgy se hogy ami végül mindebből megszületik
az dirigálja az embert az embert bennetek itt

legyen példátok inkább a rendes szívdobogás
ami egyszerű tiszta nem szól bele álca fogás

persze a költészet szent mást nem vallok ma se még
de úgy ahogyan szent az ember a föld meg az ég

sokat tanultam idáig s lám ennyit tudok ha tudok
öcséim drága öcséim költők fiatalok

(Simeon tűnődése. 1983. 54-55. p.)

A vers egy részlete meghallgatható Csorba előadásában is a Jelenkor 30 éves jubileumára, 1988-ban készült filmben. (23 mp és 1 perc 40 mp között.) Ugyanebben a filmben egy 4 perces részlet is látható amelyben az idős költő a Jelenkor fiatal szerkesztőivel folytatott polémiájáról, szerkesztői elképzeléséről beszélt. Nagyon érdekes az öreg, néha már el-elakadó beszédű Csorba intelme a fiatal szerkesztőkhöz: jó volna, ha néhány olyan mű is megjelenhetne a Jelenkorban, amit egy bányász is élvezettel tud olvasni. (6 perc 00 mp és 8 perc 50 mp között.)

A bama.hu hírportál megemlékezése és a kép az oldalról:

A jobboldali fotelen balról jobbra: Takáts Gyula, Weöres Sándor, Csorba Győző a jellegzetes gondolkodó kéztartással és Örsi Ferenc (Tenkes kapitánya!)*, a bal oldalin pedig a pesti vendégek Kolozsvári Grandpierre Emil, Károlyi Amy, Lator László. A gazdag pécsi irodalmi élet, amelyet a cikk szerzője említ, azért nem szegényedett el teljesen, hiszen a Jelenkor az országos irodalmi lapok között ma is előkelő helyen van, fiatalok, idősek, budapestiek és helyiek egyaránt szívesen küldik oda írásaikat. Az áprilisi lapszám ajánlója is erről árulkodik.

[Csorba Eszter közlése alapján a Csorba mellett ülő író Örsi Ferenc, a Tenkes kapitánya írója. Köszönöm a kiegészítést!]

Emlékeztetőül még egy régi kép:

Rab Ferenc újságíró, Csoóri Sándor, Veres Péter, Csorba Győző és Lemle Géza népművelő az 1962-es pécsi könyvhéten. (Tüskés Tibor Exponált idő című kötetéből.)

Végül ismét felhívom figyelmüket a 207. Csorba blog 6. pontjára. Az első bekezdést ide is másolom.
„Hír a Csorba Győző versmondó verseny facebook oldaláról. (Lám, azért ehető gyümölcs is terem a fészbuk-fán.) Befejeződött a Csorba Győző Versmondó Verseny első fordulója. Minden versenyzőnek és felkészítő tanáraiknak szívből gratulálunk, örülünk, hogy jelentkeztek a versenyre, a döntősöket pedig várjuk április 14-én a Szent Mór Iskolaközpontba!” [Egészen pontosan 10 órára. P. L.]

Az emlékezést ezzel be is fejezem, hogy még ma „postára” adhassam:)

Köszönöm figyelmüket és kérem, a költőket és a verseket ne csak a költészet napján szeressék!