A Csorba Győző Társaság 156. hírlevele
2018.09.04.A Csorba Győző Társaság 158. hírlevele. (Az oldal frissítve!)
2018.09.16.Emlékezzünk!
Szomorú hónapunk szeptember. 1995. szeptember 13-án halt meg Csorba Győző. Felesége, mindenki kedves Margitkája pedig 2012. szeptember 16-án. Mindkettejükre emlékezzünk szeptember 15-én, szombaton 15 órakor a Pécsi Köztemetőben a költő sírjánál. Minden ünnepélyességet mellőzve, egyszerű főhajtással, egy szál virággal.
Köszönöm azoknak, aki eljönnek, és azoknak is, akik egy néma perccel emlékeznek kedves halottainkra.
Én Csorba szép versével, annak is a két utolsó versszakával idézem a költőt:
„Nem eltemetni
egy-egy darabot
magunkból is – követni
aki halott
A hévvel élő
őrként is erősebb
rábízhatni a már küszöbünkig érő
temetőket”
Mind többeket
Siratni elsiratni
mind többeket
parancsol sűrűsödve a talmi
könyörület
Zuhannak egyre-másra
rég megszokott
arcok levásva:
romok romok
De a sok-sok könny
seregnyi gyász
végül közöny
lesz vagy teátrálitás
Jobb abbahagyni
még azt is amit
ilyenkor mutogatni
illem tanít
Nem eltemetni
egy-egy darabot
magunkból is – követni
aki halott
A hévvel élő
őrként is erősebb
rábízhatni a már küszöbünkig érő
temetőket
(X. 20.)
Megjelent: Hátrahagyott versek. Pécs : Pro Pannonia, 2000. 316 p. – Magyar Nemzet. 1983. XII. 24. 19.
