A Csorba Győző Társaság 153. hírlevele
2018.08.15.A Csorba Győző Társaság 155. hírlevele
2018.09.01.Csak találomra − ahogyan gyakran szoktam − levettem Csorba hagyatékából egy folyóiratot a polcról. A Kortárs 1976 márciusi száma volt. Két Csorba verset találtam benne, a Bolond cifrázgatás és a Közös című verseket, melyek a Kortárs-szám 408. oldalán olvashatók. Látszólag nem különös esemény. Ám ha az oldalon látható kézírásos bejegyzésre is figyelünk, érdekes dolgot tapasztalunk: a Bolond cifrázgatás megjelent az Észrevételek című Csorba-kötetben, a Közös című verset azonban Csorba nem válogatta be egyetlen, életében megjelent kötetébe sem. Még Csorba munkásságának jó ismerői is − pl. Bertók László és Tüskés Tibor − azt gondolták, Csorba minden versét megjelentette kötetben. Aztán előkerültek a költő versesfüzetei és akkor kiderült, hogy bizony Csorba nagyon erősen meggondolta, melyik versét válogassa kötetbe. Bertók László irányításával igen vaskos könyvet lehetett összeállítani a versesfüzetek kéziratos szövegeiből. A Hátrahagyott versek című kötet, melybe aztán a Közös című vers is bekerült 2000-ben, öt évvel a költő halála után jelent meg. Bertók László 419. oldaltól olvasható utószava, mindent megmagyaráz a hétszáznál több hátrahagyott versről és a kötet kiadásáról. Kérem, olvassák el, fontos irodalomtörténeti adalék Csorba munkásságához, ezért innen is elérhetővé teszem.
Másik különlegessége a Kortárs-számnak a szerzőgárdája. Nem ismétlem a névsort, csak még egyszer ajánlom tüzetesebb vizsgálatra a borítót. Elejétől végéig elolvastam az összes írást. És közben kicsit fájón jutott eszembe: vajon melyik mai folyóiratot olvasnám el elejétől végéig egyszuszra?
Végül egy kérdés. Vajon Önök mit gondolnak a kötetekből kihagyott Közös című Csorba-versről? Jogosan szelektált a költő?