A Csorba Győző Társaság 150. hírlevele

1. Amint ígértem, ebben a hírlevélben Csorba versek finn nyelvű fordításait ismertetem.
Csorbának levelezőpartnere, barátja volt a finn költő és műfordító, a magyar irodalom finn tolmácsolója Anna-Maija Raittila. (Halálhírét ld itt.) Kapcsolatukról Picasa albumot is összeállítottam, sajnos azonban az összes Picasa albumom elérhetetlen lett, amikor a régebbi levélcímem (alapinter@gmail.com) egy buta hiba miatt “kizárt”. Az albumot majd megpróbálom rekonstruálni, addig egy képet közlök a költőnő fiatal korából, továbbá egy Raittila könyv borítójának és a könyv címoldalának fotóját. A címoldalon a szerző Csorbának írt ajánlása olvasható.

Bertók László Csorba Győző című bibliográfiájában fölsorolja a Raittila által finnre fordított Csorba verseket. Íme:

“451. Leipa. [Kenyér.]Ars poetica. [Ars poetica.]Muistiinpano. [Följegyzés.]Tämä ruusu tämä ruusu. [E rózsa e rózsa.] Lähellesi kaikkien puolesta. [Hozzád mindenkiért.]Ennen kuin suulleni ehtii. [Bízzunk a test köznapi életében.]Álkää antako periksi. [Ne hagyjatok.]Näky. [Látvány.]Karkotus. [Kiűzetés.]Säännöttömät päivät. [Rendhagyó napok.]Sielu ja syksy. [Lélek és ősz.]Nostalgia. [Nosztalgia.] = Kaivojen maa. [Gémeskutak országa.] Valikoima unkarilaista nykylyriikkaa. Toimittanut ja suomentanut. [Ford.] Anna-Maija Raittila. Helsinki, 1970, Kirjayhtymä. 29-38.
452. SZÁSZ Levente: Kaivojen maa. Csorba Győző-versek finn nyelven. = Dunántúli Napló. 1971. ápr. 18. 7.
453. Michelangelon Pieta-veistos Firenzessä. [Pieta. Michelangelo szobra a firenzei Akadémián.] Ford. Anna-Maija Raittila. = Kotimaa (Helsinki). 1971. júl. 23. 4.
454. Ars poetica. [Ars poetica.] Ford. Anna-Maija Raittila. = Kutsut minna nimelta. Uskonnollista runoutta 1900-luvun Euroopassa. Valikoinut ja suomentanut Anna-Maija Raittila. Helsinki, 1981, Kirjepaja. 173. – /Uskon lyriikkaa 1./
455. Ennen kuin suulleni ehtii. [Bízzunk a test köznapi életében.] Ford. Anna-Maija Raittila. = Suurempi kiun sydämeni. Valikoimut ja suomentanut Anna-Maija Raittila. Helsinki, 1982, Kirjapaja. 158. – /Uskon lyriikkaa 2./”

Azonban a Pieta-t kivéve nincsenek felsorolva a bibliográfiában azoknak a Raittila által készített fordításoknak a kéziratai, amelyeket most találtam meg a hagyatékban.

Alább közlöm a fordítás-kéziratok fotóját és a versek magyar nyelvű eredetijét. A Fordított kígyó kézirata két oldalon fért el.

Három lány                      Otthon. Három lány. A vers magyar nyelven
Fordított kígyó  1. rész    A vers magyar nyelven és Csorba előadásában.
Fordított kígyó 2. rész
Pieta                                    Pieta (Michelangelo szobra a firenzei Akadémián) A vers magyar nyelven
Ajándék                              A vers magyar nyelven.

Remélem, akad majd olyan olvasóm, aki össze tudja vetni a műfordítást az eredeti szöveggel.

2. Érdekes levelet kaptam egy mostanában majdnem elfeledett, egykor koszorúzott magyar költő egy majdnem elfeledett művéről, Illyés Gyula Az éden elvesztése című oratóriumáról, az alábbi kísérőszöveggel: “Boldogult ifjú korom egyik legnagyobb élménye volt, mikor a somogyjádiak előadták az Egyetemi Színpadon. Az 1. részben Kodály- és Bartók-kórusművek hangzottak el. Feledhetetlen, ahogy dr. Albert Áron – a mosdósi tüdőszanatórium orvosa, édesapám jó barátja, Albert Gábor öccse – elszavalta Illyés Bartók c. versét. Azóta se hallottam ilyen megrázó szuggesztivitással. ”

Az Egyetemi Színpad előadásnak plakátja. (A gyenge minőségért elnézést kérek!)

Ajánlom figyelmükbe a művet!
Az oratórium születéséről itt található egy hír, a mű pedig itt olvasható. (Az alábbi címet válaszként kaptam egy kedves levelezőtársamtól: “Monitoron olvasáshoz ez talán egy picit jobb, bár lassan töltődnek az oldalak:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_SomAlm_008/?pg=4&layout=s )”

Köszönöm dr. Radics Éva szíves közlését és a másik online-címet is!

3. Örömmel továbbítom és ajánlom figyelmükbe dr. Schmelczer-Pohánka Éva értesítését.

“Kedves Kollégák!
Halálának 180. évfordulója alkalmából (1838. június 16.) a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya képekkel színesített blog-bejegyzéssel emlékezik meg a Klimo Könyvtár második alapítója, Négyesi báró Szepesy Ignác életéről és munkásságáról.
https://tgyoblog.wordpress.com/2018/06/15/negyesi-baro-szepesy-ignac-pecsi-puspok-emlekezete-1780-1838/
A
jánljuk szíves figyelmükbe! […]
Schmelczer-Pohánka Éva, mb. osztályvezető, főkönyvtáros
Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont – Történeti Gyűjtemények Osztálya”
Köszönöm a figyelmet!