1. A 408. Csorba blogban főleg az alább ismertetett (ld. 4. pont) kötetről (Költői jelenlét, 1988) lesz szó, verset is innen idézek. Bár nehéz dolgom van/volt, mert a kötetben bemutatott Csorba versek nagy versek és mindegyik tetszik nekem. Lássuk hát a mai választást.

Eljön mindenképp

Válnék ha kell akárkitől
kis időre örök-időkre
csak tőled nem tőled soha –
Mind telibb vagyok rettegéssel
ha csak a konyhában időzöl
bevásárolni mégy a boltba
Az éjszakákat is utálom
alszom s te is mindketten alszunk
kiesünk egymás tudatából:
mintha a levegőt veszítnénk
mintha szívünkbe tőr verődne
mintha tigris tépné a torkunk
bár ott vagyunk egymás tövében –
Ezt nagy táblára írta törvény
kis törvények és kicsi táblák
kis keresztekkel ha beszórják
a nagy táblán marad a törvény
marad ha mindig hangosabb is
az oktatás hogy ne bomoljunk:
eljön mindenképp az a perc mely
egyikünkből vadidegent gyúr
csontokat vagy maréknyi port csak
de másikunk iránt közömböst
eljön mindenképp hogy a két kéz
széttépődik s lehull az egyik
int falevél szülő-gallyáról
s a falevél vissza se néz: holt –
a gally meg hasztalan siratja

A szavak bolyhai (Bp. : Magvető, 1988). Csorba Győző Margitkájához írt halálosan-szép búcsúztató szerelmi vallomás. Megint csak önmagában szép, érdek nélkül tetsző vers, magyarázni, szerintem szükségtelen. (Petőfinél még volt jövő – Elváltak egymástól, ágtól a levél – Csorbánál már nincsen.)

„eljön mindenképp hogy a két kéz
széttépődik s lehull az egyik
int falevél szülő-gallyáról
s a falevél vissza se néz: holt –
a gally meg hasztalan siratja”

Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a honlapra vagy a Csorba-youtube csatorna videóira, ajánlja ezeket az oldalakat barátainak, ismerőseinek. A honlapon és a youtube-csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást.
Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.

4. És akkor mai fő témám a Költő jelenlét, 1988 című kötet ismertetése. (Képes összefoglaló a szöveg után.)

A kötet leírása:

Magvető : Költői jelenlét : Híradás az év lírájáról / [vál. és szerk. Parancs János]. – 1986. – Bp. : Magvető Könyvk., 1988. – 255 p. ; 20 cm. – A kötetben Csorba versei az A szavak bolyhai kötetéből (p. [30]-37.): Sántít a szívem (p. 31); Helyénvaló (p. 31-32.); Szürkülni kezd (p. 32-[33].); Álság (p. [33]-34.); Eljön mindenképp (p. 34.); Tapasztalatcsere (p. 35.); Ront egyirányú szenvedéssel (p. 35-36.). – A legszebb hang is (p. 36.); Az én szavaim (p. 36-37.). – ISBN 963 14 0847 7 kötött. – Jó állapotban. – Tiszteletpéldány. – Magyar irodalom, vers, 1986, antológia, Csorba Győző. 

(In: Csorba Győző könyvtára. Kézirat.)

A kötetről nem is lehet pontosabb ismertetőt írni, mint amit a szikár fülszöveg és szerzők névsora nyújt.

Nem ismétlem. Csak annyit teszek hozzá, hogy a kötet bemutatásával éppen annak a kedves feladatomnak is eleget szeretnék tenni, hogy ne csak Csorbáról írjak. A Költői jelenlét, 1988 éppen azt adja, amit ígér, a költők javát mutatja be, azokat, akiknek 1988-ban jelent meg kötete. Garai Gábor – nyilván észreveszik, ha a tartalomjegyzéket megnézik – talán azért „felülreprezentált”, mert a kötet a halála évében jelent meg.

Hogy a sorozatról bővebb áttekintést adjak, idemásolom az Ai alapú összefoglalót:

„A Költői jelenlét egy négy kötetes antológiasorozat volt, amely 1985 és 1988 között jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, Parancs János szerkesztésében. A „Híradás az év lírájáról” alcímmel ellátott kiadványok kizárólag a kiadó saját, adott évben megjelent versesköteteiből nyújtottak áttekintést. [1, 2, 3]

Kritikai fogadtatás és értékelés

A szakma és az olvasóközönség részéről a sorozat meglehetősen vegyes, de alapvetően hiánypótló fogadtatásban részesült.

• Pozitívumok (szakmai konszenzus): A kritikusok dicsérték a vállalkozás kurázsiját, mivel a sorozat hűen tükrözte a korszak magyar lírájának sokszínűségét és a Magvető istállójának erejét. Jó áttekintést nyújtott a kortárs költészet akkori élvonaláról, megmutatva a különböző generációk (az idősebb klasszikusoktól a fiatalabb, új hangokig) egymás mellett élését. [1, 2]
• Kritikák és korlátok: A fősodorbeli recepció gyakran felrótta a kiadványnak az „exkluzivitást”. Mivel a válogatás kereteit a kiadó aktuális naptári éve szabta meg, a kötetek nem a teljes magyar irodalmi palettát reprezentálták. Emiatt egyes irodalmárok inkább egyfajta „háziantológiaként” vagy PR-kiadványként tekintettek rá, szembeállítva a sokkal szélesebb merítésű, korszakos Szép versek
  Szerkesztői munka: Parancs János munkáját a kritika precíznek és az értékekre nyitottnak tartotta, bár az antológia formátum miatt a terjedelmi korlátok sok esetben nem engedték a mélyrehatóbb portrék kibontását. [1]
• A sorozat kötetei
• Költői jelenlét 1985
• Költői jelenlét 1986
• Költői jelenlét 1987
• Költői jelenlét 1988 [1, 2, 3, 4]
• A sorozat ma már jelentős irodalomtörténeti dokumentumnak számít, amely hűen őrzi a nyolcvanas évek derekának magyar költészeti arculatát. A megjelent kötetek elérhetők és megtekinthetők nagyobb könyvtárakban, illetve antikváriumokban, például az Antikvarium.hu kínálatában. [1]
• Szeretnéd tudni, hogy konkrét szerzők (mint például Fodor Ákos vagy Kukorelly Endre) hogyan szerepeltek a válogatásokban, vagy érdekel a korabeli irodalmi folyóiratok részletesebb visszhangja? [1, 2]

Persze, a „haladó-korszerű-modern írók-költők, kritikusok” köre kicsit másképpen látta értékelte még a hasonló, de sokkal bővebb merítésű Szép versek összeállítást is:

„Mindent összevetve, a Szép versek ma már nem sok mindent mutat, maximum azt, hogy az egyik vezető magyar kiadó [Lehet, a Magvető Könyvkiadó nevét szentségtörés lett volna leírni, én azért mégis leírnám, annak ellenére, hogy „életfogytig” vezetője” Kardos György irodalmon kívüli munkásságát még az irodalmon belülinél;) is erősebb kritikával szemlélem, P. L.] miként képzeli el manapság a kortárs költészetet. Sokan, véleményem szerint eléggé elhibázottan még napjainkban is valamiféle referenciaként tekintenek a Szép versekre, holott egy patinás, de nagyon ellentmondásos és már évtizedek óta kiüresedett hagyomány továbbrugdosásáról van szó.” In: Pál Sándor Attila: Másak idén a szép versek. Hát… lelke rajta. Magyarországon (ma még, talán) demokrácia van, mindenki azt gondol, amit akar. (Lehet, még én is szabadon írhatok bármit? Bár ebben egyre kevésbé vagyok biztos…) De ha ezek a kötetek nem volnának, azért mégiscsak kisebb volna a lehetőségünk a korszak „költői jelenlétének” megismerésére. A „kevésbé korszakos alkotókról”, mint például Dalos Rimma (1944) már nem is szólok. A „már évtizedek óta kiüresedett hagyomány továbbrugdosásának” talán mégiscsak van némi haszna. Aztán van, aki kihullik a későbbi rostán, van, aki marad…

Képes összefoglaló a kötetről: bibliográfiai adatok, az antológia költői, tartalomjegyzék, Csorba versei.

5. Hogy semmiképpen ne legyen a forróságban is borús-borongós hangulatú a blog, befejezésül könnyed hangütés. Kisunokáim megint „fölforgattak, „leleteikről” alább látható kis összefoglaló. Az aprópénzek Csorba „kalandozásainak” idejéből valók. Akár játékos feladványnak is jó: összeválogatható a számokhoz tartozó kép.

Európai aprópénzek, 1900-as évek második fele. A 408. Csorba blog melléklete.

A Költői jelenlét Csorba könyvtárában található másik évének kötetéről – Költői jelenlét, 1986 – a következő blogban írok.

Köszönöm figyelmüket.