314. Csorba blog. Áldott karácsonyt
2024.12.22.315. Csorba blog. Az utolsó… remélem, csak ebben az évben. Így született Csorba első fordításkötete
Boldog új évet!
Boldog új évet kívánok a Csorba Győző Társaság elnökének nevében is a Társaság tagjainak és a Csorba blog olvasóinak.
1. Ma egy nagyon kedves újévi verset ajánlok Csorba youtube csatornájáról: Weöres Sándor: Újévi köszöntő.
Csorba youtube csatornájára feltöltött videók listája (162 cím) itt megtekinthető (2024. 11. 28-ai állapot.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai vers Csorba válogatásomból:
Én gyönge lélek, a költő előadásában.
ÉN GYÖNGE LÉLEK
Most ha jönnél idegenül kicsit tört vállal
fájós lábad miatt kicsit szabálytalan járással
s a mostani szemeddel arcoddal kezeddel
ha − mondom − idegenül és én nem volnék elég
okos és jó képzeletű hogy meglássam az út
idáig hozó szakaszát visszaidézzem
a tízegynéhány ezernyi nappalt s éjszakát
melyek koptattak zúztak deformáltak
melyekben – kockáztatva a magad
emberi rangját – akik rád bízattak
azok rangját szolgáltad és nem a
szentek pózában vagy akármilyen más
tiszteletre számító vagy esetleg
tiszteletet kikényszerítő pózban
ha − mondom − megjelennél előttem idegenül
mert valamilyen átkozott betegség
zsákba tette s ellopta volna múltam
s most kezdődnél nekem s mint amilyen vagy
előzmények nélkül −
ó gyönge lélek én
tudnék-e úgy rád nézni ahogy illet
ahogy megérdemled nagyon ezerszer is
vagy elmennék melletted érzéketlenül
tán szellő-könnyű részvéttel: „Bizony
ilyen az élet” s fürkésznék a fiatal
jóformájú üresek után kik pedig
még arra sem volnának méltók (régi dal)
még arra sem hogy saruid megoldják
Csorba egyik különös „időjátéka” a múlandó szépség és a szépség elkopása után megmaradt romló külső szembeállításával. A külső szépség a belső értékek nélkül mitsem ér, az ember (a költő) mégis a „jóformájú üresek” után fürkészne. Hatásos megoldás: Csorba a zárójelben leírt betoldás után ismétléssel nyomatékosítja mondanivalóját: a „jóformájú üresek kik pedig / még arra sem volnának méltók (régi dal) / még arra sem hogy saruid megoldják.”
A verset nyilvánvalóan Csorba „Kicsikéje” (felesége, Margitka) munkától egyre inkább megtört testének látványa ihlette és valamiféle bűnbánat, hogy a mérhetetlen értékeket rejtő asszony helyett a fiatal jóformájú üresek után fordulna meg, mellette pedig elmenne „tán szellő-könnyű részvéttel: Bizony, ilyen az élet”.
A vers Csorba egyik késői kötetében a Simeon tűnődésében jelent meg a Magvetőnél, mely a költőnek szinte „házi” kiadója volt, 1983-ban. A kötet Cyrano érdeke című ciklusának hasonlóan meditatív versei a látható világ álságait, hamisságait boncolgatják, arról szólnak, milyen veszélyesen tolakszik a valóság elé a látszat. (Szamócavirág, Cyrano érdeke stb).
5. Helinant halál versei fordításának keletkezéséről Csorba többször írt, nyilatkozott, sőt maga is írt egy hasonló ciklust én pedig összeállítottam a kötetről egy oldalt. Most azonban megtaláltam egy olyan levelet, amely a már ismert adatokon kívül magyarázhatja, miért ajánlotta a kis kötetet Csorba a zirci apátnak. (Ld. középső kép.)
A kötet borítója és az ajánlások. (A két, kézzel írt ajánlás Csorba feleségének a kedves Margitkának szól.)
A most megtalált és a blogba illesztett levelet (ld. alább) a ciszterci rend vezetője, a zirci apát küldte Velényi János Cipriánnak, Csorba sógorának, Margitka szeretett öccsének, aki iskoláit befejezve, pappá szentelése előtt ciszterci szerzetes volt. Amikor Csorba megkapta A Halál versei ófrancia nyelvű kötetét, egykori tanárának (ld. Endrődy László, kinek levelét a hivatkozott oldalon elolvashatják) és Cipriánnak a segítségével eljutott a fordítás terve Endrédy Vendel zirci apáthoz, aki aztán anyagi segítséget is nyújtott a kiadáshoz. Endrédy Vendel élettörténetének elolvasását ajánlom mindnyájuknak, igen tanulságos, a kor megértéséhez nagy segítséget nyújt, bepillantást enged a koncepciós perek sötét bugyraiba, amelyekben Ciprián is olyan sokat szenvedett, mint a rend felszámolása után bujkáló szerzetes, akiről Csorba a számomra olyan kedves versét, a Gyöngéd vizit-et írta.
A város oldalában című kötetben így ír Csorba a kötet keletkezéséről:
„Már az első kötetemet követő évben, harminckilencben elkezdődött egy másik munkám. Egy Birkás Géza nevű egyetemi tanár kint járt Franciaországban. Ő a pécsi egyetem francia tanszékének vezető tanára volt egyébként. Hazahozott egy olyan könyvet, amit nem ismertek Magyarországon: Hélinand XI–XII. századi francia költő A Halál versei című ciklusát. Birkás egyik tanítványát, S.É.-t, akit Weöres Sanyi is emleget disszertációjában, hogy a háztetőn együtt írtak verset, Schridde Évát kérte fel, próbálja meg a kötet fordítását. Vonzó teremtés volt ez a lány; apja meghalt az első világháborúban, mamája pedig trafikos volt. Ez a Schridde Éva nem merte vállalni, bár ő is írogatott verseket. Akkor gondoltak rám, Makay Gusztáv javaslatára, s én naiv hittel tüstént kötélnek álltam. A kötet negyvenben meg is jelent, Endrédy Vendel zirci apát támogatásával. Két nyelven, eredeti ófranciául és magyarul. Honoráriumot nem kaptam érte. Azt hiszem, néhány példányt kaptam, többet, mint szokás volt akkoriban, ez volt a tiszteletdíj. Nagy részét pedig a Janus Pannonius Társaság pártoló tagjainak küldték meg. Ez volt a második napvilágot látó kötetem, a Hélinand-kötet. Így léptem én be abba, amit irodalomnak nevezünk.”
És akkor a most megtalált dokumentum. Így kezdődött egy göröngyös, de mégis csodálatosan szép papi út, amely somogyhárságyi helyettes esperesként fejeződött be, és így kezdődött A Halál versei kiadástörténetének egy másik, a „pénzügyi” ága.
A kicsit borongós hangulatú befejezés talán nem illik az évvégi vidámkodáshoz, de nekem fontos volt a levél megtalálása után leírni: szüleim és Csorba Győző után Ciprián volt az az ember, akitől legtöbbet tanultam, akit legjobban szerettem. Vele (velük) zárni az óévet és kezdeni az újévet nekem talán a legkedvesebb feladat. Isten nyugosztalja békében mindnyájukat.
És befejezésül, miután megköszönöm a kattintást, még egyszer boldog, békés új évet kívánok mindnyájunknak.