1. Új videók a Csorba Győző Társaság youtube csatornáján! Elsőként a Megtörtént című Csorba verset hallgathatják meg Csikós János előadásában, majd Karinthy Frigyes Nem mondhatom el senkinek című versét Kőszegi Ákos előadásában.
Ezentúl hetente egy-két videóval fogom frissíteni a Csorba youtube csatornát. Kérem, látogassa az oldalt, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közölök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból:

[Bekerítve a kert…]

Bekerítve a kert négy fala van a háznak
hegy-horizontok messzebb épületek közel
három ember a hold felé száguld kettő le is száll
A távolságok viszonylagos jellege megszünt
amit manapság nagy távolságnak mondanak igazán az
a falak a kerítések ezért veszélyesek
A falak a kerítések között csak kilövő helyek
manapság csak azok lehetnek van mondanivalónk
a galaktika minden csillagának
Amit szerelmes ágyban suttogunk az űrnek szólható az is
Swedenborg a mennyet Isten testének képzelte
a föld meg manapság az emberiség teste lett
s egy testnek a lábakisujja fáj fáj a feje is
Oktató vers? Hát ha a közutak jelzőtáblái: oktatás
hogy vasúti átjáró hajtűkanyar omlás-veszély
Bekerítve a mába az ember: a legfőbb baj ez
nem tud a gyökereiről nem érdeklik az ágai
pedig most jött el végre a tágas nézés ideje
most nyújthatná ki a jelen karját először kétfelé
szedhetné magának a múlt ízes aszalt gyümölcseit
a jövő friss virágait legyenek már ott asztalán
ha tele marokkal az új termést melléjük helyezi
1972. IV. 18.

Megjelent: Hátrahagyott versek. Pécs : Pro Pannonia, 2000.
Megjegyzés a kötetben: „Swedenborg, Emanuel (1688–1772) svéd teozófus, misztikus író. Műveinek német nyelvű kiadásait szívesen olvasta a költő, pl. a Menny és pokol látottak és hallottak szerint c., azóta magyarul is megjelent kötetet is.”

A prózavers-szerű meditatív szövegben igen fontos kérdéseket feszeget Csorba. Olyan előrelátó mondatok, mint „a föld meg manapság az emberiség teste lett / s egy testnek a lábakisujja fáj fáj a feje is”, mára, azt gondolom, mindenki számára értelmet nyertek. A verset a költő nem sokkal az 1969-es holdraszállás után írta, nyilván a földi világ ilyen kiterjedése gondolkodtatta el az ember „modernkori” felelősségéről:

„Bekerítve a mába az ember: a legfőbb baj ez
nem tud a gyökereiről nem érdeklik az ágai
pedig most jött el végre a tágas nézés ideje
most nyújthatná ki a jelen karját először kétfelé
szedhetné magának a múlt ízes aszalt gyümölcseit
a jövő friss virágait legyenek már ott asztalán
ha tele marokkal az új termést melléjük helyezi”

Sajnos a vers a keletkezése idején (1972) nem, csak jóval utána jelent meg a Hátrahagyott versekben (2000) és valószínűsítem, akkor/azóta is kevesen olvashatták. Pedig jó lenne, ha az emberek, különösképpen a döntéshozók hasonló dolgokon elgondolkoznának (elgondolkoztak volna már eddig is), de jól látható, hogy nem teszik, mert ha ők nem, a (meg)vezetéshez szokott ember még annyira sem tud a gyökereiről és nem érdeklik az ágai sem, ezért valószínűsíthető, a vesztébe rohan. (Nota bene: augusztus végén születik 7. unokám. Szeretnék nyugodt lenni, lesz jövője neki is.)

Csorba Győző szeretett kertje és háza 1997-ben, a Damjanich utcában és az első holdraszállás képe.

5. Csorba első versesfüzetének 41. oldala.

A 63. X. 23. datálású első három töredéket egy cím alatt [Kilenc cserép virág…] válogatta be a szerkesztő, Bertók László a Hátrahagyott versek című kötetbe. A három lazán egymáshoz kapcsolódó töredéket talán csak az azonos datálás miatt kapcsolta össze a költőtárs. Megjelenik a négysorosokban az rosszul alvó, éjszakától (kishalál) félő és az őszt az évei múlásával összekapcsoló Csorba.

A 66. I. 3. datálású első vers megjelent Vázlatok portrékhoz közös főcím alatt a Lélek és ősz című kötetben, majd mindegyik válogatott verskötetben és az Összegyűjtött versekben is. A csípős, igazi „csorbás” epigrammát, mely a hazug ember archetípusát állítja elénk, idemásolom:

Mint ahogy a madár dalol,
szél fúj, felhő repül:
úgy hazudik, oly természetesen
s oly menthetetlenül

Az ugyancsak 66. I. 3. datálású lapalji töredék nem jelent meg sehol. Különös, hogy itt Csorba alkalmazta az írásjeleket: . , ? míg az előző verseknél már nem. A verssorokat ugyan nagybetűvel kezdi, de a második és harmadik sorvégi mondatzáró pont elmarad. A páros rímek (AABB) alkalmazása ugyan „illik” a vershez, de ez sem igazán szokott Csorba forma.

Lány, lány, mondd mire vársz? Itt van ő
Itt, itt van a  szép szerető
Elfut, múlik a perc, alkonyul
Lány, lány, rád is az éj fátyla hull.

Mintha egy valamiért elszalasztott szerelmes pillanatnak állítana emléket a négy sorban a költő.

Köszönöm a figyelmüket erre a hétre és mindenkinek szép időt kívánok a nyaraláshoz.