A Csorba Győző Társaság 251. hírlevele. A Hátrahagyott versek című kötet ismertetése
2020.03.06.A Csorba Győző Társaság 253. hírlevele
2020.03.23.Miután a valami fatális véletlen folytán a nyakam fölött és nem alatta lakozó „operatív törzsemmel” megbeszéltem a kérdést, arra jutottam, hogy továbbra is bombázom a hírlevéllel kedves követőimet. Tudomásomra jutott ugyanis, hogy a koronavírus e-mailban nem terjed. Erősített szerkesztői hitemben továbbá, hogy amennyiben Gabriel Garcia Márquez szerint szerelem lehetséges kolera idején is, akkor hírlevél is lehet koronavírus idején. „Operatív törzsem” tehát kiadta a parancsot az ugyanott lakozó rohamcsapatoknak: tessék új hírlevelet szerkeszteni és küldni a vakvilágba. Így tehát most a 252. hírlevélben ismertetem Csorba Győző betűrendben 6., időrendben 2. önálló verseskötetét, A híd panaszát.
(Az összes ismertetett kötet linkje és a bevezető elérhető innen.)
A híd panasza / [a címlapot Martyn Ferenc tervezte]. – Pécs : Janus Pannonius Társaság : Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., 1943. 77 p. – (A Janus Pannonius Társaság könyvtára ; 25.). – fűzött. – A költő feleségének ajánlott és még két másik példány kemény karton kötésben.
A kötet a PIM Csorba oldalán ; A kötet pdf-változata.
Vers a kötetből
ALKONYAT A VÁROS-SZÉLRŐL*
Szökik már a fény. Lám: a szótlan, magos
tetőkön szalad, száll, s a józan tetők
kigyúlnak, lobognak. Szelíd máglya most
a város, mely ott ég a hegy-láb előtt,
a tál-völgy ölében. − Tovább száll a fény,
fogas dunna-felhők ezüstjén lebeg
− finom pír az arcon. Tovább száll a fény,
a mély ég szinén még kicsit tetszeleg,
s tovább száll megint, és a mély elnyeli. −
A tárgyak homályos szivéböl kilép
a fátylas sötétség. Siet, s meglepi
a földet; csomókban lapul szerteszét,
csorog mint a víz és pocsétákban áll
a bokrok tövében, − s a jég-arcu hold
elindul hűs útján, fehér, nagy madár,
elindul hűs útján a vak fák alól.
* A vers itt meghallgatható a költő előadásában.
További versek pdf formátumban.
Magános fa ; Carmen lugubre
Szólalj meg bennem! ; A kötet kolofonja (A kötet első verse és a szembeni oldalon a kolofon.)
Alkonyat a város szélről ; Friss emlék
Képek a kötetről
A híd panasza. A kötet borítója. Kemény karton.
A híd panasza. A kötet borítója. Fűzött.
A híd panasza. A kötet címoldala a Csorba Győzőnének szóló ajánlással.
(„Kicsinek meleg szeretettel és mindig hálásan Győző Pécs, 43. IV. 16.” Csorba Győző ekkor még csak udvarolt Velényi Margitnak, a későbbi hűséges társnak, Ancikának. A Kicsi megszólítást Ancika idős korában is használta Csorba.)
Margitka az ajánlás időpontjában Esztergár Lajos polgármester egyik titkárnője volt. Ez volt az iroda, ahol Csorba, egyre gyakrabban megfordult, mígnem feleségül vette Kicsikét. A képet nézve – ahogyan ma mondanák – talán nem véletlenül…
A híd panasza. Különös ceruzarajz a síró, szomorúan vízbehajló hídról a kötetben talált lapon. (1943) A szerző ismeretlen, talán valamilyen Gyula.
A híd panasza. Névmutató. (Érdekes, hogy a kötethez nem tartalomjegyzék, hanem névmutató készült.)
A híd panasza című kötet összeállításában aktívan részt vett Weöres Sándor is, aki Csorbának példaképe, legjobb barátja volt akkoriban, hiszen a Sorsunk szerkesztőjeként és a Pécsi Városi Könyvtár alapítójaként Pécsett élt.
Erről a „baráti segítségnyújtásról” a Csorba Honlapon egy oldalt is megjelentettem, érdemes elolvasni, milyen komolyan vette a tanácsadói szerepet Weöres Sándor.
A Janus Pannonius Társaság könyvtárának kötetei és Csorba kötetek a sorozatban.
Bertók László bibliográfiájának a kötetre vonatkozó része
„A híd panasza. Versek. Pécs, 1943. Janus Pannonius Társaság, Dunántúl Ny. 77 p. – A címlapot Martyn Ferenc tervezte.
Kovács Endre = Sorsunk, 1943. 6. 512–513. p.
Rónay György = Magyar Csillag, 1943. II. 117. p. = Csorba Győző emléke / [Vál. és szerk. Tüskés Tibor]. – Pécs : Pro Pannonia, 2003. – 279 p. ; 20 cm. – (Pannonia könyvek). (Irodalmunk forrásai ; p). – fűzött.”
(A Csorba Győző emléke című kötetben is megjelent Rónay-kritika itt olvasható.)
Néhány szó a kötetről.
A kötet versei minden tekintetben a későbbi Csorba-kötetek érett költőjét mutatják, ennek megfelelően a versek jelentős részét az Összegyűjtött versek című kötetbe is beválogatta Csorba. Mint Rónay György írja a Magyar Csillagban, 1943-ban, Csorba „Mély, magvas, komor költő, – mondtuk róla. Tegyük hozzá, ha nem is egészen kiforrott és higgadt még: – komoly költő, igazi költő”.
Az hogy a Janus Pannonius Társaság Könyvtárában az első kötettől (Huszti: Janus Pannonius, 1931) A híd panaszáig (1943) eltelt 12 év alatt 23 kötet jelent meg, tehát évente kettő, azt mutatja, milyen fontos volt tekintélyes személyek megnyerése Társaság tagjai, támogatói közé. „A Janus Pannonius Társaság a régi módon tagjai közé, sőt a vezetőségébe választott olyan embereket, akiket most szponzoroknak hívnánk. Olyan személyeket, támogatókat, akiknek lehetőségük volt pénzt szerezni vagy pénzt adni. Így lett tag például Esztergár Lajos is, aki 1941-től a város polgármestere volt; aztán az akkori alispán, Horváth István, továbbá a harmadik, de azt hiszem, sorrendben nem harmadik, hanem első támogatója a társaságnak, Fischer Béla, nyugdíjas alispán, felsőházi tag. Fischer Béla bácsi nagyon szerette az irodalmat, és persze Weöres Sanyit és Várkonyi Nándort is. A mi szempontunkból az ő felsőházi tagsága azért volt fontos, mert a felsőházban a különféle arisztokratákkal, pénzemberekkel, földbirtokosokkal rendszeresen találkozni tudott. Ő ilyenkor különféle módon innen-onnan szerzett egy kis támogatást.” (In: A város oldalában.) Felhívom a figyelmet arra is, hogy a sorozat szerzői között csupa kiváló alkotó nevét olvashatjuk. Külön kiemelem Esztergár Lajos: Kultúrmunka. A pécsi műveltségterjesztő mozgalom tervezete c. kötetére, amely pontosan mutatja, hogy a mostanában méltatlanul bírált polgármester mennyire elkötelezett volt a pécsi műveltség terjesztésének ügyében, s milyen komolyan gondolta, hogy Pécsből Magyar Athént épít.
Köszönöm a figyelmet.