
400. Csorba blog. Anyák napja, Sevcsenko 2.
2026.05.03.401. Csorba blog. Tavaszi kertben

Két Csorba portré a kertben. Bizakodva, fürkészve. A 401. Csorba blog melléklete.
Örülök… Itt nem volt rendszerváltás. Csak egyszerűen visszaállt a rend;)
1. Mai ajánlatom: Dsida Jenő: Egyszerű vers a kegyelemről. (Vers mindenkinek.) Patkós Márton előadásában.
Egyszerű vers a kegyelemről
Csodákat próbáltam:
arannyal, ezüsttel
hivtam a népeket,
jöjjenek énhozzám!
Hiába, hiába,
az arany nem kellett,
az ezüst nem kellett,
nem jöttek énhozzám.
Elmondtam naponta
tíz hegyibeszédet,
gyönyörü szavakat,
igéző szavakat,
hiába, hiába:
egy fül sem fülelte,
egy szív sem szívelte
a hegyibeszédet.
Tüzet is akartam
rakni az erdőben:
nyulacska ne fázzék,
őzike ne fázzék, –
hiába, hiába!
Gyujtófám kilobbant
és a tűz nem akart
gyúlni az erdőben.
…S egyszer csak maguktól
gyűlnek az emberek,
együgyű szavamtól
sírásra fakadnak,
ránéznem alig kell
s a tűz is felszökken, –
az Ur áll mögöttem.
1934
Bizony, csak akkor érhetünk el valamit, ha az Úr áll mögöttünk. Reméljük, leendő vezetőink mögött is az Úr áll majd. De ha mögöttük nem is, talán Magyarország fölött… Vagy Szűz Mária… Ékes virágszál… Ezt a feldolgozást ajánlom. Talán ez emlékeztet legjobban kies falum templomára, a falusiak énekére. Amikor a templom nyitott ajtaján át a Szép Szűz Mária áradt ki, végig a Templom utcán… az nagyon szép volt. Még rákosi és kádár ideje alatt is. Akkor főleg. Pedig sokan be akarták záratni a templomajtót… és a templomot is.
Ha a hit nem múlik, semmi sem veszthet el, semmilyen körülmények között sem.
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a Csorba-csatorna videóira, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai vers Csorba válogatásomból, mivel tavasz van és mivel Csorba a kertjét figyelve, attól tanulva igyekezett túlélni:
Tavaszi kertben
ültetünk vetünk
menne jól tovább
s termő föld hüvös
kellemes dolog
amíg mi itt
később és előbb
pusztít és zilál
mérlegen talán
gyermeteg hevünk
ültetünk vetünk.
Megjelent az Anabázis és az Összegyűjtött versek című kötetekben.
Micsoda biztatás ez! Biztatás minden időben:
amíg mi itt
később és előbb
pusztít és zilál
mérlegen talán
gyermeteg hevünk
ültetünk vetünk.
Itt még bizakodva, mosolygósan néz a gépbe Csorba. (1950-es évek eleje.)


A bizakodás talán még itt is megvan, de inkább fürkészés: mi jön még? A mosoly már nagyon szűk, vagy talán már nincs is.
A következő ajánlatom is a kertről szól majd, de az borúsabb lesz. Abból is tanulhatunk.
(Lám, újra elérem a blogot. Köszönöm a rendszergazdának.)
És köszönöm a kattintást minden kedves követőmnek.
(A következő blogban a Vendégoldalon Szabó László professzor írásával jelentkezem.)



