Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan küldöm a következő hírlevelet. De az élet, helyesebben a halál közbeszólt.
Meghalt prof. dr. Kajtár István.

A Kajtár család mindig szerette és tisztelte Csorba Győzőt, István felesége pedig azon szomorú napon, amikor Csorba Győző meghalt (1995. szeptember 13.), házunk kapujában várt (én Pesten voltam aznap), hogy otthon levő kisebbik fiamnak majd én mondjam meg a nagyapja halálhírét, amit az éppen Csorbánál lévő feleségem telefonált meg neki. Már csak ezért is úgy érzem, hogy a professzort illik ezeken az oldalakon is búcsúztatni. Ám Kajtár Istvánt személyesen is jól ismertem, az 1990-es években mondhatni szoros kapcsolatban volt a két család. István felesége, a kedves Ecike, feleségem barát- és kolléganője volt, aztán én is Ecike kollégája lettem. Magam előtt máig megmagyarázhatatlan okból a(z akkor még) Janus Pannonius Tudományegyetem Központi Könyvtárának osztályvezetője lettem 1994-ben. Az akkor már docens, régóta az egyetemen oktató tanárember baráti szárnyai alá vett, úgy gondolta, az egyetemi berkekben járatlan-ismeretlen „jött-mentnek” jól esik a támogatás. Bizony, jól esett, köszönöm. Tiszteltem és szerettem őt, nem csak a támogatás miatt, hanem azért is, mert valóban tiszteletre és szeretetre méltó ember volt. Igen nagy tudású, igazi professzor. Szelleme nyughatatlan volt, sokszor szárnyalt, de néha meg-megakadt, ilyenkor szeretett felesége segítette át a nehézségeken. A szellemi táplálék mellett Pista a jó ételeket sem vetette meg, mondhatnám profánul, szeretett enni. Ezt igazolhatom. Többször ettem vele egy asztalnál, először akkor, amikor egy 1994-ben a JPTE  balatonlellei  üdülőjében tartott évadnyitó egyetemi vezetőségi tanácskozáson voltunk együtt. (Barakonyi Károly, akkori rektor szerint azért kellett Pécsről odavinni a tanácskozást, mert az egyetemi professzor urakat, dékánokat és egyéb vezetőket olyan nehéz együtt tartani, mint egy szobára való vadmacskát.) Isten tudja milyen okból, én képviseltem ott a könyvtárat. Három napos együttlét volt, Pista mellett ülhettem az étkezésekkor, akkor mutatott be az asztalunkhoz csapódó tanár hölgyeknek, uraknak. Én tapasztalatlan és ideges voltam, rosszul éreztem magamat a sok tudós között, étvágyam se volt, Kajtár István jóízű étkezései azonban az én kedvemet is meghozták. Most is hálás vagyok érte, hogy megmentett az éhhaláltól azon a régi meetingen… Köszönöm kedvességét, közvetlenségét, segítőkészségét, amit meghálálni eddig nem tudtam, ezután pedig sajnos már nem lesz alkalmam rá…

No de (még) nem rólam szól ez a megemlékezés, csak a tudós emberi oldalát szerettem volna felvillantani. Kajtár István, tehát jó ember volt, de természetesen emellett kitűnő tudós is: könyvek, tanulmányok szerzője, fordítója, joghallgatók seregének oktatója. 2016. szeptember 30-án éppen ezért a PTE Állam- és Jogtudományi Karán ünnepségen köszöntötték prof. dr. Kajtár István 65. születésnapja alkalmából. Munkásságának magas színvonalát saját könyvtáramban tőle kapott könyvek és különlenyomat is  őrzi. Az egyik, családunknak dedikált darab.
Kedves Professzor Úr, úgy is, mint Drága Pista, Isten nyugosztaljon. Abban a reményben búcsúzom tőled, hogy az égi asztalnál valamikor (talán nem is olyan sokára?) megint együtt fogyaszthatjuk a … mannát.

A kedves Kajtár Családnak mély együttérzésemet fejezem ki a mi családunk nevében. Kívánom, abban a tudatban búcsúzzanak szerettüktől, hogy őt már semmi és senki nem bánthatja és védő kezét, óvó szemét halála után is rajtuk, hátramaradottakon tartja.

Végül bemutatom a Kajtár Istvántól kapott köteteket.
1. A városi önkormányzat közigazgatásának társadalmi, politikai és személyi környezete az Októberi Diploma időszakában, Pécs szabad királyi város példáján. – Pécs : PTE, 1980. (Klny. a Jogtörténeti tanulmányok : Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára c. kötetből). – p. 169–181.

A füzet borítója:

A füzet borítójának hátlapja. (Példa arra, mennyire sok hasznosulása lehet egy kitűnő tanulmánynak. Nagyobbik fiam felirata a füzet hátoldalán arról, hogy a kisebbik fiam igazoltan van távol.)

2. Pécs városi önkormányzatok : 1948–1919. – Bp. : Akad. K., 1992. – 212 p. – (Területi és települési kutatások 9.)
A borító

és a dedikálás:

3. Brauneder, Wilhelm: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig / Ford. Kajtár István; Friedrich Lachmayer grafikáival. – Pécs : JPTE ÁJK, 1994. 361 p. – (Institutiones Juris)
A könyv borítója: