Csorba Győző Simon Bélának (balra) dedikál. Csorba mellett Ágh István. A 98. Csorba blog melléklete.
Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
A mai Csorba vers: Simeon tűnődése (A cím egyben a verset tartalmazó kötet címe is. A könyv megjelent a Magvető kiadásában, 1983-ban. Itt írtam róla.) A vers a linkről meghallgatható a költő előadásában is. Különös vers, megértéséhez ajánlom mindenkinek a Budavári Evangélikus Gyülekezetben 2018. december 30-ai istentiszteleten elhangzott igehirdetést, amelyből mindent megtudhatunk arról a Simeonról, akit megszállt a lélek. A lényeget másolom:
„Lk 2.25-32. Íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta: „Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek.”
Csorba, akinek a vallásokkal sok gondja volt, a versben magát Simeonként jeleníti meg, akin rajta volt a Lélek, de már „folyton horgadóbban” várja a vigasztalást, hiszen azt sem tudja, találkozott-e már a kisdeddel, látta-e már az üdvösséget, elbocsájtja-e az úr békességgel, vagy még mindig várakoznia kell. Különben is, ki kérte az ítéletet, ami amúgyis mindenkinek kiosztatik? Ő, Csorba, ugyan nem. És ebből következik a szomorú szentencia, amiben megint az örök kérdező, kételkedő, a mulandóságot fel nem fogható Csorbát érhetjük tetten: „Én Simeon előre s hátra nézek / és kétfelé tanácstalan vagyok…” Én azt gondolom, Csorba mindenki nevében kérdez, vitázik, hiszen mindnyájan „kétfelé tanácstalanok” vagyunk.
A kép a fenti idézet illusztrációja.
A mai blogban, amint azt ígértem, Bihari Sándor, Bilosnić, Tomislav, Bíró József és Bisztray Ádám Csorbának dedikált köteteit mutatom be.
Bihari Sándor költőtől egy dedikált könyvet találtam Csorba könyvtárában:
Bihari Sándor: Minden nap élni. – Bp. : Magvető Könyvk., 1970. – 91 p. ; 19 cm. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőnek szeretettel, barátsággal és tisztelettel Bihari Sanyi”. – Kötött. – Jó állapotban. – A Csorba Győző Emlékszobában.
Csorbával televíziós szerkesztőként, de főleg az Új Írás versrovatának vezetőjeként (1970–1994) volt kapcsolata. Önéletírása itt olvasható.
Forrás: Wikipédia.
(Ide kívánkozik egy megjegyzésem: beszélgetőpartnereimet néha megkérdezem, ismerik-e ezt vagy azt a költőt, írót, művészt. Bizony nagyon szomorú tapasztalataim vannak: még Kossuth-díjasok nevét is alig-alig hallották, klasszikusok közül is egyre kevesebbét. Ezért rövid ismertetéseim talán ismeretterjesztésként is elfogadhatók. Ha pedig talán „vájtfülübbek” is olvassák szövegeimet, tőlük elnézést kérek…)
Bilosnić, Tomislav neve azt hiszem végképpen nem ismerős olvasóim nagyobb része előtt. Megvallom, magam sem ismertem, amíg Csorbának dedikált kötetét kézbe nem vettem.
Bilosnić, Tomislav Mariján: Senza luna… . – Zadar : Vedri Dani, 1968. – 31 p. ; 17 cm. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Pjesniku Gezu Csorbi najsrdacnije od autora Bilosnic Tomislav 12. 04. 69 adresa: Tomislav Bilosnić ZADAR Svetozara Markovica 9 Yugoslavija”. – Fűzött. – Csorba Emlékszoba, 2019.
A Wikipédia szerint ez volt a horvát költő első önálló kötete. Csorba valószínű horvátországi útján ismerhette meg.
Forrás: Wikipédia
Bíró József szintén egy dedikált kötettel szerepel Csorba könyvtárában.
Bíró József: Térérzés. – Bp. : Magvető Könyvk., 1986. – 79 p. ; 19 cm. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőnek Tisztelettel és Szeretettel, Becsüléssel! Bp. 1986. szept. 15. Bíró József”. – ISBN 963 14 08272 kötött. – A Csorba Győző Emlékszobában.
Bíró József és Csorba kapcsolatáról a könyvön kívül semmit nem tudok. A Jelenkorban egy műve olvasható.
Mai költő, akit utolsóként mutatok be, Bisztray Ádám. Tőle több dedikált kötetet is találtam.
Csigó László fotója a Szép versek antológiában jelent meg. Forrás: Wikipédia.
A dedikálások tanúsága szerint a szerzők között baráti kapcsolat volt, amely könyvtáros múltjukhoz és Bisztray műveinek Jelenkorbeli megjelenéseihez köthető. Bisztray Ádám írásai a Jelenkorban.
A következő blogban kevéssé ismert szerzők dedikálásait mutatom be.
Köszönöm figyelmüket.