71. Csorba blog. Egy kis kötet és egy képeslap Csorba hagyatékából

Lassan a könyvismertetések végére érek. Már csak három kötet van hátra, azok közül is az egyik félig kész. Ezért úgy gondoltam, most más érdekességeket mutatok be a honlapon.

Előtte azonban a szokásos bevezető következzen.

Az eddig ismertetett Csorba-köteteket ezen a folyamatosan bővített oldalon gyűjtöm egybe.

Mai vers Csorba előadásában: Danse macabre. A vers a linkről meghallgatható a költő előadásában is. Érdekességképpen hallgassák meg Camille Saint-Saëns: Danse Macabre című művét. A múzsák testvérisége itt is megmutatkozhat.

Mindkét alább bemutatott dokumentumot mostanában találta feleségem a hagyatékban. És bár mindkettő volt már a kezemben, a honlapon még nem szóltam róluk, most bemutatom őket.

Az egyik egy Csorba által írt újévi üdvözlet Rómából Tolnai József polgármesternek,  1947. XII. 24-ei datálással. Nem tudom, miért maradt ez a Csorba hagyatékban, valószínű elfelejtette föladni a költő. Tolnai Józsefről, Pécs akkori szociáldemokrata polgármesteréről itt olvashatnak. A cikkben Csorbát is megemlítik, mint a Pécsi Művészest résztvevőjét. Fontos névsor. “A pécsi költők és művészek impozáns tavaszi seregszemléje a Pécsi Művészest. A rendezvényen Csorba Győző „imaginativ lírája”, Tarján Béla szocialista verse, Csányi László „fájdalmasan kirobbanó költeményei”, Harcos Ottó „sajátos lobogású versei”, Váradi Károly érett dunántúli lírája és Csuka Zoltán reprezentatív, verlainei ihletésű verse mellett „igaz és fejlődőképes” költők – András Endre, Kopányi György, Barlai József – is bemutatkoznak.” (Tarján Béla nevét talán elírhatták. Csorba sokszor emlegette őt: Toszenberger Béla névről magyarosított Tárja Bélára, később a Megyei Könyvtár igazgatója lett, ekként Csorba Győző főnöke. A város oldalában című kötetben (főként ebben a fejezetben) Csorba több anekdotát is elmondott a fűzfaköltőről. Halálhírét így közölte a Dunántúli Napló 1974. március 29-ei száma: “Tárja Béla 1944. december elején alapító tagja volt a Magyar Kommunista Párt Pécs-Baranyai Szervezetének. Tíz évig tagja volt az Írószövetség Pécsi Csoportjának, egy ideig a titkári teendőket is ellátta. 1967. április 4-én a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. A forradalmi munkásmozgalom, a szocialista társadalmi rend egyik kiváló harcosát vesztettük el személyében. Hamvasztás előtti búcsúztatása hétfőn, április 1-én 16 órakar lesz a Pécsi Köztemetőben. Temetéséről az MSZMP Pécs rosi és Baranya Megyei Bizottsága gondoskodik.” Részlet. A teljes hír itt olvasható.)
További érdekesség a cikkben Tolnai József életútjának rövid bemutatása, mely mellett párhuzamos életrajzként megjelenik a ma már fekete bárányként, vagy még annál is rosszabb, elvetemült zsidóüldözőként bemutatott Esztergár Károlyé is. Íme, Tolnai József: “Az 1945 novemberében nemzetgyűlési képviselővé is választott Tolnait 1944 novemberében a nyilasok deportálták, Dachau-ból még visszatért, a váci fegyházat már nem élte túl. †1951. július 3.” Esztergár Lajos pedig: “Az Ágoston-téri elemi iskolába kerül a politikai internálótábor. A pécsi népügyészség letartóztatja a nyilasok által korábban szintén internált Esztergár Lajos volt polgármestert, egyetemi tanárt, a „Pécsi Norma” néven ismert produktív szociálpolitika kidolgozóját.” Vagyis mindkét vezető “élvezhette” a nyilas deportálást és a kommunisták általi üldöztetést. Micsoda világ! Számomra ez a kettős üldöztetés jelenti, hogy tisztességes emberek voltak. És az, hogy Csorba mindkettőről tisztelettel, szeretettel beszélt.
És akkor lássuk a képeslapot, amely ezt az emlékezést elindította:

A másik dokumentum Madách Imre: Lant-virágok című könyvecskéje, amely még ebben az 1922-es másodközlésben is unikális darab. A kötet leírása:

Madách Imre: Lant-virágok / írta Madách. – Bp. : Korvin Ny., 1922. – 91 p. ; 12,5 cm. – Eredeti kiadás: Pest : Füskuti Landerer Lajos, 1840. – Dedikálás a hátsó védőlap hátoldalának bal alsó sarkában: „Kicsi Bogaramnak 1946. karácsonyára. Győző”. (A könyvet Csorba ajándékozta feleségének.). – Kötött.

A kötetről készített képösszeállításom itt megtekinthető. (Nagy fájl, lassan töltődik.) A 6-9. képek az utószó másolatai (Wildner Ödön munkája), ebből minden lényeges megtudható a kiadásról.  Három képet itt is bemutatok.

A könyv borítója:

A könyv címoldala

A költő ajánlása feleségének

A következő blogban a Csorba Győző emléke című kötetet fogom bemutatni.

Köszönöm figyelmüket.