Három szonett

               Kiáltás

Igy vergölődjem holtomig?
négy fal közé rekesztve, csip-csup
bajok közt? Telve torkomig
szamár ügyekkel? – Drága titkuk

ragyogtatják a dús napok
s szivem kopár, akár a szikla!
Élek? Nem élek, csak vagyok:
rab-őrök fogtak rácsaikba.

Halódnak a színek szememben,
ujjam begyén a nagyszerű
formák, melyekkel vértezetten

reméltem, hogy kiállhatok. ­–
Jaj, ól-padlás az ég felettem,
s a társaim mind állatok.

Ez a szonett a Szabadulás c. kötetben Három szonett összefoglaló cím alatt jelent meg a Párbeszéd és a Korszerű című szonettekkel. Az Összegyűjtött versek c. kötetben Két szonett összefogló cím alatt ez a szonett nem, csak a Párbeszéd és a Korszerű címűek jelentek meg, )
Szabadulás (Pécs : Batsányi Társaság, 1947. – p. 32-33.)
Összegyűjtött versek (Bp. : Magvető, 1978. – p. )