Csorba Győző Társaság Pécs 
„Csonkulni másokért az az igazi épség.” 
Elnök: Prof. dr. Nagy Imre
Levélcím: Pintér László 7635 Pécs, Csóka dűlő 8.
Telefon: 72/226-151; Mobil: 06/30 /981-88-45
E-mail: alapinter@gmail.com
Honlap: http://csorbagyozo.hu; Facebook: https://www.facebook.com/csorbagyozo?ref=hl

A Csorba Győző Kiállítás megnyitója a Tudásközpontban szép sikerrel zajlott. A Csorba Könyvtár alábbi összefoglalójából minden kiderül róla, amit tudni kell:
http://www.csgyk.hu/100-eve-szuletett-csorba-gyozo-kiallitasmegnyito-kepriport/

Aki nem tudott ott lenni a megnyitón, vagy nem tudja meglátogatni a kiállítást, de kíváncsi rá, annak lehetősége van megtekinteni azt virtuálisan, ezen az oldalon:
http://csorba100.csgyk.hu/category/virtualis-kiallitas/

A Csorba Társaság nevében nagyon köszönöm azt az odaadó munkát, amelyet a Csorba Emlékév rendezésében végeznek a Csorba Győző Könyvtár dolgozói. Külön megköszönöm Miszler Tamás könyvtárigazgató, Pajor Zsófia és Szeifer Tamás rendezvényszervezők, valamint Drinóczi Ildikó kiállítás-szerkesztői, összeállítói tevékenységét. Drinóczi Ildikó igazán kitűnő munkát végzett, ő volt a kiállítás szerkesztője, összeállítója. Köszönet jár még Bognár Lászlónak, Pécs Megyei Jogú Város Kulturális és Köznevelési Bizottsága elnökének és Nagy Imre professzornak, társaságunk elnökének, akik a kiállítást megnyitották. Különleges köszönetünket fejezzük ki Sólyom Katalin Jászay-díjas színművésznek, aki már hosszú évek óta emeli a Csorba rendezvények fényét megejtő bájával, kedvességével, előadása magas színvonalával.

2. A kiállítás megnyitója után megtartottuk a Csorba Győző Társaság 3. közgyűlését, melynek két fontos pontja volt: Nagy Imre professzor úr bevezetője és előadása Várkonyi Nándorról, valamint Pintér László beszámolója a Társaság elmúlt évéről és az év végéig tervezett Csorba megemlékezésekről. Nem írok részletesen ezekről, mert Cseresznyés Anikó, aki immár harmadik alkalommal vezeti a jegyzőkönyvet, mindent pontosan lejegyzett, s a jegyzőkönyvet közlöm, amint megkapom. Az én beszámolómat is a jegyzőkönyvvel együtt fogom közzétenni. Reményeim szerint Nagy Imre előadásának szövegét is megkapom, s azt is közölhetem majd valamelyik következő hírlevélben.    

Nagy Imre professzor úr, Társaságunk elnöke beszélt a Csorba Emlékévről, s a Csorba Társaság fontos terveiről köztük a Csorba Győző Társaság kiadványai c. tervezett sorozatról, valamint arról, hogy vezetésével két egyetemi hallgató foglalkozik Pécs város kulturális és művészeti életével ill. Csorba Győzővel.

A közgyűlés elhúzódott, mert kicsit későn kezdődött a kiállításmegnyitó után, s Nagy Imre, készülő tanulmánya alapján hosszabb előadást tartott Várkonyi Nándor munkásságáról. Az én beszámolóm is elég hosszú volt. Ez persze öröm is egy kicsit, mert azt jelenti, volt miről beszélni a Csorba100 emlékév kapcsán. A beszámoló egyik pontjaként ügyvédnőnk útmutatása alapján a Társaság alapító tagjai közül jelenlevők – Nagy Imre elnökünk javaslata alapján – szavaztak arról, hogy a Társaságnak legyen alelnöke, aki az elnök akadályoztatása estén az elnöki feladatokat teljes körűen elláthatja. Elnökünk javaslata alapján a közgyűlés Pintér Lászlót választotta alelnöknek.

A közgyűlés végét sajnálatos módon a Tudásközpont zárása jelentette, pedig nyilván lett volna még hozzászólás, ill. a hozzászólásokra válasz.

Bertók László javasolta, hogy a Társaság számláján levő, tagdíjbefizetésekből származó összeget talán a Társaság elnökének és Pintér Lászlónak kellene megkapni, ők azonban ezt azonnal és határozottan visszautasították, mondván, munkájukat Csorba Győző és a Társaság iránti elkötelezettségük miatt és nem pénzért végzik.

Dr. Szirtes Gábor, a Pro Pannonia Kiadó vezetője többek között azt kifogásolta, hogy nem volt lehetőség hozzászólásra. Ezt már ott magyaráztam: felolvastam beszámolóm záró mondatait, melyeket azért nem volt alkalmam elmondani, mert közben észrevettem mennyire elment az idő. Ennek ellenére természetesen Bertók László és Szirtes Gábor is szót kapott.
Szirtes Gábor azt is mondta hozzászólásában, hogy nem elég, ha dicsérem a beszámolómban Várkonyi Nándort, hogy "Pécs szent öregje", meg "Nándor bácsi", ennél többet kellene tenni érte, mert az ő munkássága tudományos megalapozottságú és sokoldalú feldolgozást kívánna, nem csak egyszerű dicsérő szavakat. Erre a hosszas hozzászólásra idő hiányába már nem tudtam válaszolni, ezért itt szeretném elmondani, hogy kicsit csodálkoztam – s nem én egyedül – miért pontosan nekünk szegezi Szirtes Gábor szinte vádolóan, hogy nem foglalkozunk elég sokat és alaposan Várkonyi Nándorral és Pécs irodalmi életének más személyiségeivel. A következőt tudom válaszolni erre:

1. Mi a Csorba Győző Társaság vagyunk, Várkonyi Nándorral pedig az unokája Kende Kata foglalkozik olyan odaadással és szakértelemmel, amely minden dicséretet megérdemel. Íme egy adalék ennek bizonyítására: http://www.varkonyinandor.hu/ És egy másik a facebookról: https://www.facebook.com/varkonyinandor/?fref=ts

Várkonyi Nándor munkáit, tevékenységét valóban háttérbe szorították a szocializmus idejében, erről azonban sem mi, sem Várkonyi Nándor utódai, örökösei nem tehetnek, elhallgattatásának nyilvánvaló okai és okozói vannak. Amint lehetett, sorra jelentek meg Várkonyi Nándor köteteinek új és teljesebb kiadásai, amiket az örökösök és Mezey Katalin kiadója a Széphalom Könyvműhely kiváló hozzáértéssel, nagy szeretettel gondoztak. Nem is merem gondolni, hogy nélkülük vagy helyettük kellene dolgozni az örökség feltárásán és a életmű tudományos elemzésén. Megjegyzem, Várkonyi Nándor jelen van Pécs életében. Pécs egyik legszebb könyvtárát nevezték el róla, még Bertók László városi könyvtári igazgatósága alatt, Kereszturi József, a Pécsi Városi Könyvtár címzetes igazgatója, korábban a Várkonyi Nándor Könyvtár igazgatója pedig kellő alapossággal, hozzáértéssel végzi Várkonyi Nándor emlékének gondozását Pécsett, ahol éppen a Városi Könyvtár volt igazgatói irodájában Várkonyi Emlékszoba is látogatható.

2. A Csorba Társaság elnöke, Nagy Imre folytatja Pécs irodalmi életének történetét feldolgozó nagyívű munkáját, s annak éppen azt az időszakát, amelyben Várkonyi Nándor a város meghatározó személyisége volt. Könyvnyi fejezetet írt már a kötethez Várkonyi Nándorról, s a Társaság közgyűlésén – a tagok többségének nem kis meglepetésre – ennek a munkájának foglalatát adta, nem Csorba Győzőről beszélt. (Vele kapcsolatban csak a Társaság terveiről szólt.) Az első pillanatok meglepődése után nagy örömünkre szolgált hallgatni előadását, mert mindenki tudta a jelenlevők közül, mennyire fontos a 120 éve született Várkonyi Nándorról szóló élvezetes és magas színvonalú előadás, éppen nagy tisztelője Csorba emléknapján.
3. Kende Katával, a Várkonyi hagyaték gondos gazdájával,  – mondhatom így – jó viszonyban vagyunk a virtuális világban, ma végre a valóságban is találkozhattam vele, Várkonyi Nándor sírja előtti főhajtásunknál. A síron a Várkonyi családnak, a Csorba Győző Könyvtár igazgatójának és a Jelenkor főszerkesztőjének koszorúja mellett Nagy Imre professzor úrral elhelyeztük a Csorba Győző Társaság sírcsokrát is.  

Várkonyi Nándorról különben én is sokszor megemlékeztem a hírlevélben s a facebookon. Sorra megosztom a vele kapcsolatos események híreit, amint a mai koszorúzásra és a Várkonyi Emlékülésre is többször figyelmeztettem olvasóimat.
Tudom, a felsoroltak – Nagy Imre előadását kivéve – nem  legmagasabb színvonalú kutató munka bizonyítékai, de talán elegendők ahhoz, hogy a magunk részéről megfelelő válaszul szolgáljanak Szirtes Gábor kérdéseire.

4. Beszámolónkban arról beszéltem, hogy a Társaság létrehozásával azért siettünk, hogy az Emlékév szervezését megfelelően elő tudjuk készíteni. Szirtes Gábor hozzászólásában szóba került, hogy a következő év, a  második év milyen fontos egy Társaság életében és, hogy nem szabad leállni az emlékév elmúlta után. Természetesen szó sincsen leállásról, még akkor sem, ha a közgyűlésen az emlékévvel foglalkoztunk elsősorban. De köszönjük a figyelmeztetést.

5. Nagy Imre bevezetőjében elmondta azt is, mintegy előre válaszolva Szirtes Gábor félelmeire, hogy nem szeretnénk elvenni senki elől az életlehetőséget. Nem kérünk pénzt akkor, ha úgy látjuk, azt más szervezetek, folyóiratok is megkaphatnák. Nyilván nem véletlenül említette ezt, s csak megerősíthetem, ebben is egyetértek vele. Senkivel nem kívánunk rivalizálni a támogatói piacon, de természetesen mi is keressük a szponzorokat.

4. Dr. Pesti János lendületes és érdekes tervet küldött már 17-én este a Csorba Győző Társaság jövőjét illetően, ezt is közölöm mellékletben, s kérem, írjanak véleményt róla. Pesti tanár úr kezdeményezései mindig fontosak voltak számunkra, reméljük, sikerül azok közül megvalósítani néhányat. Ehhez támogatásukat is kérem. Másolom Pesti tanár úr levelének vonatkozó részletét, s mellékelem a tervet.

A levél részlete:
"Örvendek, hogy nem ijedtél meg a küldött tervemtől. Mindenképpen hasznos lesz, ha a tagság véleményt nyilvánít a szükséges megújulásunk témaköreiben.
A további teendőket még lehet finomítani attól függően, hogy milyen nagy lesz barátaink lelkesedése. Vagy hogy egyáltalán lesz-e érdemi reakció az általunk felvetett kérdésekkel kapcsolatosan.
Itt dőlhet el, hogy életképes-e a CsGyT. Ne féljünk a szondázástól! Mi, öten-hatan  nem élhetünk társasági életet!
A Társaság kialakulásának feltételeit meg kell teremtenünk. Ahogy erre Győző bácsiék nekünk nagyszerű példát adtak."

Én csak annyit tudok ehhez hozzáfűzni: társaságunk megalakulása óta folyton azon dolgozunk, hogy az erősebb és pezsgőbb társasági élet alakuljon ki körülöttünk. Ez azonban az érdeklődésen is múlik. Másrészt elkötelezettek vagyunk az életmű gondozása, Csorba Győző emlékének ápolása érdekében, s akkor is fogjuk folytatni a munkánkat, ha csak öten-hatan maradunk. Mert kötelességünk őrizni a lángot, s ha Pesti tanár úr tervezetének néhány pontját nem is sikerül megvalósítani, reményeink szerint társaságunk életképes marad.

Most is megírom: telefonon, e-mailban, postai levélben, személyesen is elérhető vagyok és nyitott minden javaslat fogadására. Nem kell várni azokkal közgyűlésre. Azt pedig láthatják, hogy a Társaság nagyobb és apró-cseprő ügyeit is mindig megosztom a hírlevélben, a Csorba Emléklapon vagy facebookon.

A Csorba 100 emlékév folytatódik. A következő rendezvényekről is be fogok számolni.

A jegyzőkönyv és beszámolóm közléséig szíves türelmüket kérem.

Elnézésüket kérem a hosszabb hírlevélért. A keddi történéseket nem lehet egy-két szóban összefoglalni.

Köszönöm figyelmüket. ​