Írói tervek

                                                                          HÍRADÁS A DUNÁNTÚLI ÍRÓK KÉSZÜLŐ MŰVEIRŐL

 Már az 1952-es év közepén a győri, pécsi és szombathelyi írócsoportok a népművelési minisztérium, az Írószövetség központja és a könyvkiadók küldötteivel együtt megtárgyalták az 1953-évi írói terveket.
           A tervszerű írói munka nagy lépés az ösztönösségtől a tudatosság felé. A tervszerűség egyben annak is a bizonyítéka, hogy az irodalmi munka nem valami, szokásos mértékkel nem is mérhető alkotás, hanem hasonlóan dolgozó népünk egészének munkájához, tervszerű tett a béke harcában.
           Kivétel nélkül minden dunántúli író készített tervezetet az 1952-53 évi munkájához. Néha nagyonis szerények és a megoldhatónál kisebbek ezek a tervek, néha azonban túlméretezettek, nem elég reálisak, de még ezekben is megvan az eredményes munkának a magja, nem is beszélve a tervek túlnyomó többségének száz százalékos megalapozottságáról.
            A gazdag anyagból választottunk ki egypárat ízelítőül.
           Bátya Lajos a szerszámlakatos átképzősökről ír kisregényt. Azt akarja megmutatni, hogyan alakulnak át a munkásosztály nagy kohójában, az üzemekben az újonnan bekerültek.
            Fábián Gyula humoros ifjúsági kisregényen dolgozik, Galsai Pongrác József Attila életregényét írja.
            Gyenis József készülő regényének „Tiszta múlt” lesz a címe és egy parasztfiú életéről szól az első világháború éveitől napjainkig.
           Szántó Tibor egy iparosodó, épülő dunántúli bányászvárosról ír regényt „Szénre épült város” címmel: Szűcs Lajos még ezévben befejezi a Richards finomposztó-gyár regényes történetét.
            Gazdag Erzsébet ifjúsági verseskötetnek és Káldi János verses meséjének kiadását az Ifjúsági Könyvkiadó tervezi.
            Bertalan Lajos a Győr-Sopron megyei parasztság, Borsos József főként a bányászok életével, munkájával foglalkozó novelláskötetet állít össze.
            Csorba Győző Goethe Faust-jának második részét fordítja, bábjátékok írását tervezi.
            Dömötör Sándor a simasági termelőszövetkezetről ír nagyobb irodalmi riportot.
           A készülő színdarabok közül hármat említünk meg. Lendvai Mihály színművének „A 76-os széria” a címe. Az események a győri vagongyárban játszódnak le, a 76-os teherautó széria elkészítéséért folytatott harc közben. A szerző az események széles külpolitikai hátterének megmutatására is készül.
           Lippenszky István és Futaky Hajna a költő Zrínyi Miklós életéről írnak történelmi drámát. Örsi Ferenc Kemény Simon hősiességét és Hunyadi János hazafiasságát állítja színműve középpontjába.
           Az ígéreteket és a terveket elsősorban az olvasók, maga a dolgozó nép tartja nyilván és kéri számon íróinktól.