Kölcsey

A hatalom? Igen, de bújva. –
Közvetlenül a nép,
a nép, melyért küszködve dúlva
fölszánta életét.
Jaj, Kölcsey, mért nem nyitották
koporsódat ki: egy
görönggyel, kővel, hogy kidobták
volna csukott szemed,
a jót is, hogy föltámadáskor
hogy még akkor se láss
egy emberarcot se: ne fájjon
a kiábrándulás,
sőt föl se támadj! mindörökre
rád nőtt ólomruha
húzzon alá a vaksi rögbe
sorsod irtózata

(Hátrahagyott versek. – Pécs : Pro Pannonia, 2000. p. 105.)