[Bekerítve a kert…]

Bekerítve a kert négy fala van a háznak

hegy-horizontok messzebb épületek közel

három ember a hold felé száguld kettő le is száll

A távolságok viszonylagos jellege megszünt

amit manapság nagy távolságnak mondanak igazán az

a falak a kerítések ezért veszélyesek

A falak a kerítések között csak kilövő helyek

manapság csak azok lehetnek van mondanivalónk

a galaktika minden csillagának

Amit szerelmes ágyban suttogunk az űrnek szólható az is

Swedenborg a mennyet Isten testének képzelte

a föld meg manapság az emberiség teste lett

s egy testnek a lábakisujja fáj fáj a feje is

Oktató vers? Hát ha a közutak jelzőtáblái: oktatás

hogy vasúti átjáró hajtűkanyar omlás-veszély

Bekerítve a mába az ember: a legfőbb baj ez

nem tud a gyökereiről nem érdeklik az ágai

pedig most jött el végre a tágas nézés ideje

most nyújthatná ki a jelen karját először kétfelé

szedhetné magának a múlt ízes aszalt gyümölcseit

a jövő friss virágait legyenek már ott asztalán

ha tele marokkal az új termést melléjük helyezi

1972. IV. 18.

Megjelent: Hátrahagyott versek. Pécs : Pro Pannonia, 2000.

Megjegyzés a kötetben: „Swedenborg, Emanuel (1688–1772) svéd teozófus, misztikus író. Műveinek német nyelvű kiadásait szívesen olvasta a költő, pl. a Menny és pokol látottak és hallottak szerint c., azóta magyarul is megjelent kötetet is.”