Valami érték elveszett

A testét is… szerettem volna persze azt is
De főként testéhez nem illő sorsa fáj
mert szebbnek kéne lennie
szebbnek mint lesz bizonnyal
Azok közül való
akiknek
látásával karöltve
az áhítatnak kéne járnia
Nem érezte nem is tanulta meg soha
Beszélt
s az áhítat mellőle elriadt
A testét azt is… Most már csak sután
dünnyögve fejcsóválva könnytelen
(de tán befele sírva)
kísérem szemmel tántorgásait:
valami érték elveszett
s kicsit talán
megbillent
egyensúlya a világnak