Elviselem 

Vonul még mindig vonul rajtam át
az ilyen-olyan szerelem
a más-más és a mindig ugyanaz
hogy ki hordozza majd mindegy nekem
A kapu nyitva már be sem csukom
többé halálomig
világosság és sötétség – tagolt
fáklyásmenet-sorok faltól falig
Csak elviselni folyton nehezebb
a kétirányú megrázkódtatást:
a hazugságtól mind cifrább köszöntést
s az egyre nyersebb búcsúzást