Ókeresztény temető

     Ókeresztény temető 

Másfélezer éve pihentek itt
Pihentek? szokvány eufémia
nem pihentek: feküdtek (vagy hevertek)
de ezt is úgy tették csak mint a tárgyak
Kiiktatandó hát a szóból
minden ami emberi kapcsolású
Feküdtek – fektették őket: fejük
keletre a lábuk nyugatra:
valami rend szerint amikor össze-
ömlött a két folyam s vize
nem volt még tiszta: ennek a
zavaros víznek zavaros
rendje szerint feküdtek sorba ott
nagy római téglákból összerótt
nyeregtetős kis házikófélékben
feküdtek és feküsznek eddig
zavartalan békében: most először
a napra tárva
                            Körben új lakó-
és hivatali házak – ez utóbbiak
egyikéből egy könyvtár üveges
folyosójáról nézek le a szük
ásatási területre alig
néhány méterre tőlem most takartak
ki egy nő-csontvázat hanyatt
és védtelen két karja ékbe fut
a bordák könnyű ívei fölött
a balkaron három a jobbon egy
karpereccel minthogyha a figyelmet
akarnák elterelni a rideg-lett
ágyékról mellekről: a hajdani
áldott fészkekről mik leleplezetten
mutatják a mögöttest ami bár
lényegnek látszik semmiképp sem az
mert az volt a lényeg mi már sehol
a lényeg – szép közhely – csak a mulandó
az ember mértékű egy-élet-ívű –
Ó rugós ágyék öl szép has szelíd
két engedelmes mell! – a csontokat
föl kéne túrni összeborogatni
hogy zavarodjon meg a képzelet
hisz oly nehéz a szív ha levegőből
kell végképp pusztultat formálnia…