[A kapcsolat…]

                    [A kapcsolat…]

A kapcsolat mindig véges elkezdeni is
jó azzal a tudattal és alapállással
hogy ne kísérje jajveszékelés a legcsodálatosabb
halálát se csak a „tudtam” „tudtam”
belenyugvó kézlegyintése
                                                     Hát akkor mire valók
a kapcsolatok? Persze az embernek magának
nyilván hasznosak de ennél
több kell Egyszerű példa: megszagolni
egy szál virágot séta közben s már tovább is
mentél Mid maradt? Egy illat? Emléke csak
De ha ezt az emléket valamiképpen
sikerül tárgyiasítani tehát megközelíthetővé tenni
mindenki számára –
Vénusz fölmerült a habokból varázslatba estél
szíved körül meleg lett megszólalt a fal is
ritka híreket tudtál meg ritka dolgok felől
aztán Vénusz elmerült a habokba kijózanodtál
szemed körül hideg lett megnémultak a szájak is
nem jött hír semmiről
Ám ha mindezt tárgyiasítod: megadatik
másnak is hogy gyönyörűségében iszonyatában
átélje a szerelmet – hát erről van szó úgy hiszem