SZEMÉRE EMLÉKSZEM

Én a szemére emlékszem leginkább
parasztlány volt nyers vadvirág szemű
a nagyvilág még azt se tudta hogy van
a kisvilágból már sok belehullott
mezitláb járt nagylábujjain sarkain
porszürke repedések cirmai
én a szemére emlékszem leginkább
a Duna és az ég lakott szemében
akkor is ha hajnalban napkeletkor
vörös vizet hordott föl a folyóból
a hegyderékra szőlőt permetezni
akkor is ha a másik part felől
alkonyatkor a töltés oldaláról
libái mellől a folyóra bámult
én a szemére emlékszem leginkább
parasztlány volt nyers vadvirág szemű
maga is vadvirág ártatlan-éhes
termékenyülni szülni élni vágyó