A Csorba Győző Társaság 98. hírlevele.

Terveinkről és egy érdekes, mostanában kapott Csorba-kéziratról tájékoztatom a Társaság tagjait, valamint a Csorba Hírlevél és a Csorba facebook-oldal olvasóit ebben a hírlevélben.

1. Találkozók a Hrabal Sörözőben.
2. A Pécsi Társalkodó című sorozat első beszélgetése.
3. A Csorba konferencián elhangzott előadások szövegének kiadása.
4. Csorba Győző latin versfordításának kézirata, melyet Boda Miklóstól kaptam a 4. Csorba közgyűlés után.

1. A 95. hírlevél 4. pontjában már írtam egy különleges tervünkről. “Elnökünk Nagy Imre javaslatára a pécsi Hrabal Sörözőt szemeltük ki a Csorba Társaság jövőbeli összejöveteleinek színhelyéül. (Ld. itt.) Sárvári Csaba barátommal és elnökségi taggal, elmentünk a sörözőbe terepszemlét tartani. Jelenthetjük, a környezet, a kiszolgálás és a sör is kedvünkre való volt. Javasolni fogjuk a közgyűlésen, hogy a Társaság egy-egy alkalomra a Hrabalban, ebben az irodalmi nevű sörözőben gyűljön majd össze.”
Nem felejtkeztünk el tervről. A Társaság első baráti találkozóját május 12-én 16 óra 30 percre hirdetjük meg a Hrabal Sörözőbe.
Az első “összeülésen”  megbeszéljük, milyen rendszerességgel, milyen tematikával folytassuk a találkozókat. Például hívjunk-e (művész)vendéget, akivel beszélgetni lehet munkásságáról, terveiről, s aki esetleg felolvasásokat tart (új) műveiből. Kérjük,  minél többen jöjjenek el a kitűnő Hrabalba, s mondják el javaslataikat arról, hogyan tehetnénk vonzóvá a találkozókat. Reméljük, a kitűnő cseh sörök jó hangulatot teremtenek és első asztaltársasági összejövetelünk után jó emlékekkel és már a következő találkozó pontos idejével és tervével tudunk hazamenni.

2. Társaságunk elnöke, dr. Nagy Imre ötlete alapján Pécsi Társalkodó címmel indítunk egy beszélgetéssorozatot. Az első alkalommal Keresztesi Józseffel a Jelenkor munkatársával, szabadúszó íróval, kritikussal, szerkesztővel beszélget Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője. A beszélgetést a Csorba Győző Könyvtár Várkonyi Nándor Könyvtárának olvasótermében tartjuk, május 25-én 18 órakor. Bevezetőt mond és a Pécsi Társalkodó céljáról, terveiről dr. Nagy Imre elnökünk beszél. A Pécsi Társalkodó ötletét a Csorba Győző Könyvtár is támogatja. A jövőben a Tudásközpontban tartjuk a beszélgetéseket, ha az időpontokat a kis konferenciaterem zsúfolt beosztásával össze tudjuk hangolni. Kérjük, jöjjenek el a sorozatnyitó beszélgetésre!

Mit szeretnénk elérni ezzel a két kezdeményezéssel? Csorba mondta a Város oldalában (p. 190.) című beszélgetéskötetben: “Sajnos, nincs – ezt már Illyés Gyula is panaszolta erősen –, nincs magyar irodalmi élet. Én nem azt mondom, hogy örökké kocsmázni vagy kávéházazni kellene, de azért kicsit jobban együvé kellene tartozni. Ezt Pécsre is mondhatom. Mióta ezek az emberek elmentek, és mióta megszűnt a régi világ a Sorsunkkal, azóta itt is eléggé széthullott a társaság.” Szerintünk a “jobban együvé kellene tartozni” ma is élő, fontos igény. A Jelenkor főszerkesztőjével és munkatársával közös rendezvényünk talán első lépés lehet a jobban együvé tartozás felé.

3. A Csorba Győző Konferencia után azonnal megfogalmazódott az igény, hogy az ott elhangzott kitűnő előadások szövegét kötetben is megjelentessük. A kötet tervezett tartalomjegyzékét elkészítettem, mellékelem. Úgy érezzük, ez a tartalomjegyzék elegendő meggyőző erővel bír, hogy a kötet kiadásához támogatókat tudjunk szerezni. Kérjük, aki esetleg tud mecénást javasolni, jelezze címünkön, kihez fordulhatnánk segítségért. Mi néhány helyre már küldünk támogatást kérő levelet, reméljük, nem hiába. A kötet tervezett tartalomjegyzéke itt olvasható.

4. Boda Miklós könyvtáros barátom – ennyi idő után talán már hívhatom így – a Klimo Könyvtár kutatója, jeles italianista a Csorba Társaság 4. közgyűlése után megajándékozott egy értékes Csorba relikviával. Nagyon köszönöm. Boda Miklós e-mailjéből idézek: “Még csak annyit, hogy a neked átadott dokumentum gépelt része is Győzőtől származik. Elhatározta ugyanis, hogy Kalmár György latin nyelvű költeményéről verses műfordítást készít, hogy ne csupán nyersfordításban közöljem akkor még csak tervezett, később nyomtatásban is megjelent írásomban. Próbáltam lebeszélni erről, mert látnom kellett egyre súlyosbodó egészségi állapotát. Eltelt néhány hónap, majd szó nélkül átadta nekem a gépelt műfordítást, saját kezű javításaival. Munkáját nem tehettem közzé Kalmár-tanulmányomban. S bár magam is próbálkozhattam volna a műfordítással, nem tettem, mert mindig Győzőre gondoltam,  makacs küzdelmére a betegségével. Így csakis saját (Csonka Ferenc által átnézett) nyersfordítást mellékeltem a Kalmár-eredetihez a Fülöp Géza emlékkönyvben (ELTE, 1999.). Ezt a “történetet” a közgyűlés végén – idő hiányában – sajnos már nem tudtam elmondani Neked.” Csorba Győző fordítása itt, Boda Miklósé pedig itt olvasható. Boda Miklós tanulmányának 1. oldala, amely a versfordítás történetét magyarázza, itt található.
Nyilvánosan is szeretném biztosítani Boda Miklóst, hogy nem bántott meg sem engem, sem a Társaságot azzal, hogy felidézte, véleménye szerint talán jobb lett volna, ha a Csorba Győző Irodalmi és Művészeti Társaság nevet választjuk, mert azzal a művészetek minden ágát szerető-támogató Csorba is egyetértett volna. A név változtatása nagyon macerás volna, új közgyűlés, új ügyvédi-bírósági eljárás… Erre már nem vállalkozom. De biztosíthatom Társaságunk egyik legerősebb támogatóját, hogy Csorba szellemének megfelelően összművészeti társaságként fogunk működni! A Csorba által annyira kedvelt kávéházi asztalok is így jöttek létre és működtek egykor. Erről itt olvashatunk: Vallomások, interjúk, nyilatkozatok. Kávéházi krónika. (p. 173-174.)

Köszönöm figyelmüket és várjuk Önöket dr. Nagy Imrével és dr. Sárvári Csabával közösen a Hrabalba május 12-én és a Csorba Győző Könyvtárba május 25-én.