(A Csorba Győző Társaság 80-81. hírlevelét összevonva teszem közzé, a bennük közölt hírek ismétlések és már megtörtént eseményekre invitálnak. A késésert elnézést kérek.)

A Csorba Győző Társaság 81. hírlevele

Kedves Levelezőtársak, Csorba Győző Barátai!

1. Mint egy előző próbalevélben már jeleztem, alapinter levelesládám megtelt. Ezért új címről küldöm és az új címre várom a leveleket: pinter2laszlo@gmail.com. Köszönöm megértésüket!

2. Az új címről egy „kisszínessel” kezdem a hírleveleket. Az alábbi levelet kaptam tegnap:

„Kedves Laci!
Még valamikor az év első felében küldtem Neked egy versikét, amely Csorba Győzőtől jelent meg a Pécsi Jogász hasábjain. A Múzeumi raktárban … egy nagyon érdekes dokumentumra bukkantam. Csak üvegen keresztül tudtam a bekeretezett képet fotózni, de ha érdekel, ki tudom szedetni és jobb fotót csinálni róla.
A képet Somogyi Ferenc [a Pécsi Jogász egyik szerkesztője volt, jogász, egyetemi tanár. P. L.] unokája,Kajliné Somogyi Ildikó ajándékozta a Pécsi Egyetemtörténeti Múzeumnak.
Feliratok:
alul balra:
Láttam!
Irk Albert
Pécsett,
1936. február 27-én
a jog- és államtudományi kar dékánja

A kép készítője – jobbra
Lőrincy Zoltán
1936. február 27.

Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, PhD
osztályvezető, főkönyvtáros
Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont – Történeti Gyűjtemények Osztálya
7621 Pécs, Szepesy Ignác utca 1-3.”

Köszönöm a fotót Schmelczer Pohánka Évának. Mellékelem a régebben kapott oldalt a lapból és a mostani díszes képet.
A Csorba-vers.jpg melléklet alján szerkesztőként jelölt Tóth István később a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalom tanszékének tanára engem is tanított még a múlt században;), Janus Pannonius születési helyének, eredeti nevének kutatója, Csorba jó ismerőse, a Dunántúli Napló Tollseprű rovatának közkedvelt szerzője volt.
A kutatás eredményéről itt is olvashatunk.

3. A Csorba levelek között egy érdekes, kétoldalas gépiratra bukkantam, mellékelem. Az A/4-es írólap mindkét oldalán van szöveg, mégpedig egymástól egészen elütő témájú. Az egyik oldalon a „Lassan másfél évtizede…” kezdetű írás olvasható. A vallomás először a Tiszatájban jelent meg (1964. 4. sz. 12. p.), majd a Vallomások, interjúk, nyilatkozatok c. kötetben. (p. 227.) Csorbát 1948 után elhallgattatták, alig jelent meg verse, verseskötete. Ez mindig bántotta, hiszen ő elsősorban költő volt, nem műfordító, a műfordításhoz csak a kelletlen egész  bírálók miatt fordult. Éppen a kézirat keletkezésének idején állt be a fordulat az életében: a Magvető elkezdte kiadni köteteit, s a folyóiratok is egyre több verset kértek tőle. A rövid vallomás valóban életre szóló munkaterv lett: „Írni, írni s megint csak írni szeretnék, méghozzá mindenek előtt verseket.” Hála istennek, a munkaterv maradéktalanul megvalósult, a költői munkának csak a betegség és a halál vetett véget.
A lap másik oldalán egy vers első versszaka olvasható. A vers teljes változata itt olvasható. (Összegyűjtött versek. p. 374.; első megjelenés a Séta és meditáció c. kötetben, 1965-ben.)
A vers jellegzetesen csorbai, filozofikus töltetű szerelmi vallomás a feleségéhez, Margitkához. Különlegessége, hogy Margitka első olvasatban ismerhette meg a neki, hozzá írt vallomást Csorba kézírásából, melyről aztán legépelte.

4. Ismételten fölhívom figyelmüket az alábbi, igen színvonalasnak ígérkező eseményre.

MEGHÍVÓ

2016. november 16-án, 17 órakor a Nevelők Háza Egyesület és

a Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelye

Csorba Győző Emlékestet rendez,

 mellyel az idén 100. éve született  Kossuth-díjas költő,műfordító  emléke előtt tisztelgünk.

Rendezvényünkre ezúttal tisztelettel és szeretettel meghívjuk!

Az emlékest műsorát a Csorba Győző Megyei Könyvtár által felajánlott vándorkiállítás képei, valamint az Alkotó Pedagógusok Képzőművészeti Műhelyének Csorba Győző versei ihlette festményei, tűzzománcai övezik.
Közreműködnek a Civil Közösségek Házában működő szervezetek:

–           az Alkotó Pedagógusok Köre Svasticsné Bogáthy Zsuzsanna vezetésével
–           a Népi Írók Baráti Társasága Tóth Károly előadásával
–           a Pécsi Kamarakórus Tillai Aurél vezetésével
–           a Pécsi Művészkör Eszes Mária vezetésével

–           a Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelye Sólyom Katalin vezetésével valamint
meghívott vendégként
–           a SZÉLKIÁLTÓ együttes.
Emlékestünk
a Civil Közösségek Háza (Pécs, Szent István tér 17.) Méhes Károly-termében kerül megrendezésre.
Megjelenésére feltétlenül számítunk!

 ———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

A Csorba Győző Társaság 80. hírlevele

​1. ​Ö​​römmel továbbítom a Civil Közösségek Háza ma küldött meghívóját a Nevelők Háza Egyesület és a Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelye közösen szervezett Csorba Emlékestjére. Kérem, jöjjenek minél többen. A közreműködők névsora sok jót ígér!

​2. ​Ma véletlenül rábukkantam Csorba hagyatékában a Magyar Írók Szövetsége Tájékoztatójának egy számára. Az A/4-es, 216 oldalas, gépelt, sokszorosított különszám címe: A Magyar Írók Szövetségének Közgyűlése 1981. december 12-13-án.
Sok érdekes hozzászólás, előadói beszéd olvasható a közgyűlés jegyzőkönyvében. Most Cseres Tibor elnök megnyitóját, a hozzászólók névsorát közlöm és egy nagyon érdekes adatsort. Ezen a közgyűlésen szavazták meg, ki kerüljön be a Szövetség választmányába. Azt hiszem, nagyon sokatmondó eredmény született Csorba Győző szempontjából. Fekete Gyula 341 szavazólapot osztott ki. Beérkezett 337 szavazat: 12 érvénytelen mellett 325 érvényes. A 69 választmányi tag első tíz legtöbb szavazatot kapott tagja: Szakonyi Károly 311; Galgóczi Erzsébet 309; Cseres Tibor 308; Csorba Győző 308; Csoóri Sándor 306; Hubay Miklós 306; Fodor András 305; Bertha Bulcsu 301; Nemes Nagy Ágnes 300; Tatay Sándor 299. Mindennél többet mond Csorba rangjáról, elismertségéről, hogy vidékiként – akkor még nem is Kossuth-díjasként – 337-ből 308-an szavaztak bizalmat neki és ezzel maga mögé utasított nagyon sok többszörösen kitüntetett fővárosi írót, költőt. Azt hiszem, poszthumusz gratulációt küldhetünk Csorbának. Jellemző visszafogottságára, hogy soha, semmiféle visszaemlékezésben, levélben, iratban nem olvastam erről az elismeréséről egy sort sem.

​​3. November 8-án délután tartották a Leőwey Klára Gimnázium Keserű Ilona versmondó versenyét, melynek idén kötelező darabja volt a költő centenáriumát köszöntve egy Csorba-vers is. A verseny meghívóját egy régebbi hírlevélben közöltem. Sajnos egyéb fontos elfoglaltságom miatt nem tudtam elmenni a versenyre, amelyen dr. Pesti János volt a zsűri elnöke. Meghívottként képviselte Társaságunkat elnökünk, Nagy Imre professzor úr is. Mindkettejük szerint jól felkészített diákok kiválóan mondták a verseket. A díjazottaknak és felkészítő tanáraiknak gratulálunk, nevüket itt olvashatják.

Találkozzunk mindnyájan a Civil Közösségek Házában, a Tudásközpontban és a Kodály Központban tartandó Csorba-esteken is!