Csorba könyvtárában találtam rá a Szép szerelmes szavak című, Versválogatás 500 év magyar költészetéből alcímű antológiára (Bp. : Népszava, 1988. 373 p.), s abban is Csorba szép szerelmes vallomására, amelyet már közöltem a honlapon is a facebookon is, az Alázat című versre.
Az antológia a Híres könyvek sorozatban jelent meg, (érdekes címadás, az 1988-as évben Jókai Mórtól Kósa Csabáig és Apuleiustól Végh Antalig szmlézhetjük a szerzőket), a válogatás Banos János értő munkája, kitűnő utószavát Baranyi Ferenc írta, illusztrációit a szokásosan magas színvonalon Reich Károly készítette. A kötet bőven válogat a régmúlt magyar irodalmából is, de főként a 20. század költőit szemlézi, a már klasszikusoktól az (1988-ban még) egészen fiatalokig. A kötet első versei a magyarul egyetlen sort sem író költő (mondjuk úgy, latinul író magyar költő) Janus Pannonius versei, Kardos Tibor, Szabó Magda, Kálnoky László, Weöres Sándor, Újváry Károly… és Csorba Győző fordításában. Csorba a Milyen barátnőt szeretne c. verset fordította, itt közlöm ezt is, nem csak Csorba miatt, hanem azért is, mert szókimondásával, témaválasztásával – a közölt Janus versek többségével – kicsit "kirí" a kötet versei közül, a Pajzán epigrammák közé illik inkább, aminthogy meg is található ott latinul és magyarul is;)  
Ady Endre Nézz, Drágám, kincseimre című versét szkenneltem még a kötetből, azért is, mert nagyon szeretem, s azért is, mert a verssel szembeni oldalon Reich Károly szép illusztrációi közül is láthatunk egyet.