Weöres 100.

Ezúttal Szörényi László kiváló irodalomtörténész és "diplomata Pöcegödör és sivatag című írását ajánlom, azért, mert így kezdődik: "Isten valóságos csodájának tekinthető, hogy ránk maradt és végre meg is jelenhetett Weöres Sándor néhány verse, amelyeket a szovjet és kommunista barbárság ellen, illetve az 1956-os forradalomról írt. Legnagyobb örömömre az október 23-i állami ünnep délutánja egy pesti srácról szóló Cseh Tamás-dallal, illetve azzal a Weöres-verssel kezdődött, amelynek címe: Rapszódia a kivívott szabadságról."
A vers itt olvasható, ill. itt hallgatható meg, úgy, ahogyan az a 2013 október 23-ai Békemenet résztvevői előtt elhangzott.
S ha már közlöm a honlapon, akkor azért is ajánlom Szörényi László írását, mert abban három, 1995-ben szentté avatott vértanúról is ír, akik közül egynek a magyarsága aligha kérdőjelezhető meg, s akiket a magyarság közös emlékezete ugyancsak nem nagyon akar megfelelően magas polcra emelni: Grodecz Menyhértről (lengyelül Melchior Grodiczki), a horvát Kőrösi Márkról (latinul Crisnius, horvátul Marko Krizevcanin) és az erdélyi magyar Pongrácz Istvánról van szó. Vértanúságuk valóban szörnyűségesen véres történet, ráadásul magyarok, Bethlen Gábor hajdúi követték el a vérengzést. Tovább nem is csigázom az érdeklődést: olvassák el a mellékletet.
Végezetül Weöres Sándor rajongóknak (magam is az volnék;) ajánlom Weöres facebook oldalát.
S hogy ne legyünk túl komorak ajánlom is rögtön az oldalról Weöres négysorosát

Ha valaki nem találná meg, ide is másolom:

„Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha nők szeméből rá élet sugárzik.”
                             
                               Weöres Sándor: A nő

Mit fűzhetnénk hozzá ehhez: Isten éltesse a nőket!;))