Kamasz-naplómból

KAMASZ-NAPLÓMBÓL

A határban már századszor törölték
az aratók kezük szárával arcuk

Kutya se vakkantott rám szenderegtek
szárnyuk porba lógatták a tyúkok
az asszonyok megoldották kendőjüket

Üres ház tornácán aludt a lány
szunyogháló alatt tizennégy évesen
én meg tizenhat voltam: összegyúrva
idealizmusból és szenvedélyből

Aludt a lány parasztlány duzzadó
bejárta álmait a fülledt koradélután
néhány hajfürtjét homlokára
tapasztották verejtékgyöngyei

Aludt a lány reszketve próbálgattam
megkeresni a szunyogháló rését
s a nevén szólítottam többször csöndesen

Nem válaszolt később lassan kinyitva
fátylas szemét rámnézett alva még
motyogott valamit leszállt az ágyról
a szunyoghálót alul fölemelve
kibújt és szájszélén lágy reszketéssel
megindult a bozótos kert felé…

Anabázis. Bp. : Magvető, 1974. p. 60-61.