Ajándék

I

Ha akarod, magadra ereszted az éjt,
ha a ragyogva hadakozót diadalában eloltod. –
S a szőnyeg kócos mintái helyett,
a széken gunnyadó ruhád helyett,
zsebórád és töltőtollad helyett,
kazalban álló könyveid helyett
a karcsú s gyönge zizzenéssel
hullámló bársony-semmiség falán
egy barna szem kinyílik és reádnéz.

II

Jel a felhőn-túliról,
simaság, ringó nyugalom:
velődig érzed, mint sajog a szépség.

III

Tornyozd fejed fölé,
ágyazd fejed alá,
csavard melled köré:
víz őriz, víz és boldog levegő.

IV

Más zene ez, más zene –
meztelen comb zenél így, ha a párjához ér.
Más zene ez, más zene –
gyümölcs-hozó fa, termő virág zenél így.
Más zene ez, más zene –
a bontatlan sziklák zenélnek így.
Más zene ez, más zene –
szemedből gyöngy-fény ömlik a homályra.